Bejegyzések

,

Ha szelep oxigén közeghez, akkor MF300

Partnerünk, a Pressure Tech nemrégiben bővítette közepes átfolyásra tervezett, akár 400 baros kilépő nyomásig alkalmazható szabályzóinak családját az MF301D jelű nyomásszabályzóval, melynek nagy szakítószilárdásgú sárgaréz teste egy kifinomult, tolattyús szelepet rejt. Az MF szériában minden szelep oxigén közegben történő alkalmazásra készült, ennek megfelelő tömítésekkel, anyagválasztással, és műszaki megoldásokkal. De miben különlegesek, mit nyújtanak vevőinknek az egyes cikkszámok mögött álló eszközök?

Egy sokoldalúan konfigurálható széria

A megnevezés betűi a “medium flow” kategóriára utalnak, tehát az ezzel jelölt szabályzók átömlési tényezője (Cv) a 0,5-2 tartományban helyezkedik el. Fontos kiemelni, hogy – bár ebben az írásban a 300 barra tervezett szériát mutatjuk be – 100-től 400 barig állnak rendelkezésre hasonló szelepek partnercégünk portfóliójában.

A szeleptest anyaga rozsdamentes acél, vagy sárgaréz, a tömítések pedig PPEK vagy PCTFE anyagból készülnek. Bár folyadék és gáz alkalmazásokhoz is kitűnőek, az MF családban minden szelep oxigén közegű környezetben (például: búvár alkalmazások) nyújtja a legtöbb pluszt a vásárlóknak.

MF300

A 300-as széria “alap” szelepei a kézi kerékkel, vagy zárósapkával állítható, SS316 vagy réz anyagú, kiegyensúlyozott szeleptesttel szerelt szabályzók, melyeknél mind opció a leeresztő funkció.

Az MF300 széria alapszelepei, különböző anyagokkal és beállítási lehetőségekkel

MF300T

Hogy a szelep oxigén kompatibilitását javítsák és még több alkalmazás számára tegyék elérhetővé az MF300-at a Pressure Tech mérnökei új funkciókkal bővítették a terméket, s az új variánsokat a “T” jelzéssel látták el. Egyrészt a korábbi, rugós terhelés mellett az elasztomer membrános verzió is elkészült, másrészt ezek a szelepek alapértelmezetten “anti-tamper”, tehát hozzáférésgátló kialakítással készülnek. A szelep oxigén gyulladásgátlási tesztjeit az EN ISO 7291 szabvány szerint végzik, melyről természetesen tanúsítványt kap a vásárló.

MF301T szelep oxigén közegű alkalmazásokhoz

MF300D

A sorozat újdonsága az MF301-D, mely a fentieken túl tisztított és zsírtalanított (“D” mint “degreased”) is, mellyel teljesíti a ASTM G93 C szintjét. Ezen felül egy teremlőelemet is kapott, mely az érzékelőelem előtti turbulenciát csökkentve rendkívül pontos nyomástartást tesz lehetővé.

MF301D a széri a legújabb tagja

Ha az Ön projektjéhez is szükséges szelep oxigén közegre, mely megfelel a vonatkozó szabványok szigorú előírásainak, csaknem teljesen lináris a térfogatáram-kimenő nyomás görbéje, magas átömlést biztosít akár 400 bar nyomásig, és szeretné mindezt egy kipróbált, de mindig megújuló, szabadon konfigurálható eszközzel megoldani, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk!

,

Esettanulmány: a szelep Cv értékének szerepe méretezésnél

Seetru biztonsági szelepek

Az alábbiakban egy rövid, de érdekes esetet szeretnénk ismertetni, mely rávilágít, milyen fontos az u.n. átömlési tényező egy szabályozóelem kiválasztásakor és méretezésekor. Egy partnerünk biztonsági nyomáshatároló szelepet kívánt vásárolni tőlünk.

A nagyobb nem mindig jobb

A megadott közegre, nyomás -és hőmérsékleti viszonyokra a Seetru gyártó két modellje is megfelelő volt, a 33110-es széria, illetve a B4605 kód alatt futó szelep. Mivel változatos csatlakozási lehetőségekkel konfigurálhatóak, a megrendelő rendszerébe mindkettőt könnyen lehetett integrálni.

A hőmérsékleti -és nyomástartomány szintén mindkét szabályzó esetében az elvárt intervallumon belül volt, így műszakilag mindkét termék megfelelőnek tűnt a feladatra. És valóban: a megadott paraméterek mellett mindkét szabályzó biztosította volna a rendszer védelmét túlnyomás ellen. 

Az első termék furata 3,66 mm, míg a második 4,6 mm-es kilépési átmérővel rendelkezik. A vevő ennek alapján a B4605-öt tartotta favorintank, abból kiindulva, hogy 16,6 mm2-es áramlási keresztmetszete nagyobb biztonsági tényezőt hagy majd neki, mint a 33110-es 10,52 mm2-es kiáramlási portja. 

A szelep Cv hatása

Mikor azonban a méretezési számításokat megkapta, meglepődve tapasztalta, hogy az általa biztonságosabbnak feltételezett szelep közel sem hozza az áramlási keresztmetszet alapján elvárható, mintegy másfélszeres térfogatáramot: mindössze annak 1,2-szeresére képes. 

Magyarázatot kért tőlünk a mérnöki intuíciónak látszólag ellentmondó eredményre, mi pedig végigvezettük a számítás lépésein, melynek fontos pontja volt, hogy a kélt szelep Cv értéke komoly eltérést mutat (0,73 vs. 0,402), mely magyarázza, hogy a megnövelt keresztmetszet miért nem eredményez ugyanakkora növekményt a kapacitásban.

A geometira hatása a szelep Cv értékére

Egy szelep átfolyási tényezőjét az áramlás tulajdonságai, a közeg anyagjellemzői és a készülék geometriája befolyásolja (erről bővebben korábbi írásunkban olvashat).

Ha a két metszeti ábrát összehasonlítjuk:

A Seetru B4605 és 33110 szelep metszeti ábrái

Látható, hogy az áramlás igen más utat jár be a két szelep esetében. Különböznek a zárótes és ülék kialakításában, illetve az áramlás jellemző mérete, a nedvesített hossz sem azonos. Bőven találunk tehát okot rá, amiért a két szelep Cv értéke s ezzel a lefúvatott térfogatáram mennyisége is eltérhet, azonos alkalmazási körülmények esetén. 

Ha Önnek is segíthetünk kiválasztani a projektjéhez megfelelő szabályzót, lépjen kapcsolatba velünk!

Szabadalmaztatott megoldás a gyors és pontos töltésért

A Pressure Tech DF1034 szelepének bemutatása

Egy Presuure Tech DF1034 bemutatása

Az alábbiakban a Pressure Tech DF1034-es, kettős átáramlású szelepét mutatjuk be. A víz és glikol alkalmazásokra fejlesztett eszköz rövid töltési időt, de pontos nyomásszabályozást biztosít, hosszú élettartam mellett.

A DF1034 két fő szeleptestből és ülékből áll, a nagyobb átömlésű 1.5-ös, a kisebb 0.06-os Cv értékkel rendelkezik.Gyárilag a biztonságos,  u.n. “Captured vent” leeresztéssel szerelik. A kisebb áramlásra tervezett szelep teljes egészében a nagyobb áteresztőképességű szabályzó elem belsejében helyezkedik el.

Az üzem kezdetén, mikor a vezetékek feltöltése nagyobb térfogatáramot igényel, a droop hatás miatt a nyomásérzékelő elem a löketének maximumán nyit, ekkor az átömlési keresztmetszet maximális. Ahogy a kilépő oldali nyomás közelít a beállított értékhez, a droop hatása egyre csökken, és vele együtt az érzékelőelem lökethossza is: a külső, nagyobb szelep zárni kezd. A kisebb, 0.06-os Cv-jű belső szelep ekkor még teljesen nyitott állapotban van. Ez a szelep – kisebb keresztmetszetével – gyakorlatilag egy finomhangolásként szolgál, biztosítja, hogy pontosabban beálljon a kívánt nyomás. Amint ezt eléri a rendszernyomást, mindkét szelep teljesen bezár.

Az egyedülálló kialakítás lehetővé teszi a gyors és pontos szabályzást, akár változó áramlási viszonyok között is, valamint megakadályozza a más konstrukcióknál gyakori instabil rezgéseket. A dinamikus, többlépcsős kialakítás lehetővé teszi a különböző térfogatáramok közötti sima váltásokat és védi a szelepet a nagy nyomáskülönbséggel járó üzemállapotokban. A nagyobb (1.5-ös Cv-jű) szelep kiegyensúlyozott, így a szabályozás még az üzem kezdetén is egyenletes. A kerámia ülékek ellenállnak a kavitációnak, és tökéletes zárást biztosítanak (positive shutoff).

Összefoglalva tehát három fő működési módot különböztethetünk meg:

Teljesen nyitott állapot: mindkét szeleptesten átáramlás.

1.
A szelepen eső nyomáskülönbség magas. Ekkor mind a nagy- mind a kis szelep teljesen nyitott állapotban van. Ekkor az átáramlás a lehető legnagyobb, és a töltési idő minimális.

Finom szabályzás: a nagyobb szelep zárva, a kisebb nyitva.

2.
Ahogy az alvíz oldali nyomás növekszik, az érzékelőelemre ható erő egyre nő, míg el nem éri azt a pontot, ahol a nagyobb szelep zár. Ekkor az alacsonyabb kapacitású szelep veszi át a szelepet, és szabályozza az alacsony térfogatáramú töltést.

Teljesen zárt állapot: a beállított nyomásérték tartása.

3.
Amint a kívánt beállítási pontot elérjük, a kisebb szelep is zár, a nyomásban jelentkező esetleges fluktuációk simításáról a beépített leeresztő funkció gondoskodik.

Amennyiben a termék felkeltette érdeklődését, vagy kérédse merül fel lépjen kapcsolatba velünk!

Angol nyelvű, videós bemutató:

V

Mintaszerű mintavétel: legújabb fűtött szabályzók és gázanalitika

Új Pressure Tech termék: a XHS-410

Fűtött nyomásszabályzók a gázanalitika alkalmazásainak támogatására.

Pressure Tech és a gázanalitika

Ezek a Pressure Tech szabályzókat elsősorban a gázanalitika területén, mintavételezési rendszereiben használják, ahol a nagy nyomásesés miatt a szénhidrogén-mintában folyadékcseppek válhatnak ki, vagy akár a teljes minta kondenzálódhat. Egy beépített fűtőelemmel azonban biztosíthatjuk, hogy a minta gőz halmazállapotban érje el a mérőrendszert. 

Az XHS-410 a korábban nagy sikerrel futó XHS-310 szabályzóra épül. A jól bevált nyomáscsökkentő egységet megtartottuk, de új elektronikát és ezzel új funkciókat, valamint új tanúsítványokat is kapott.

Az XHS-410 új alumínium, vagy 316-os, rozsdamentes acél házzal érkezik, utóbbi az offshore alkalmazások igényeihez igazodik. Az új, átlátszó ablak mögött fényes, kétszínű LED kijelző kapott helyet, mely mutatja az aktuális- és beállított hőmérsékletet, és visszajelzi, hogy aktív-e a szabályzó fűtése. A hőmérséklet Celsius és Fahrenheit fokban is megjeleníthető, de nem csak ezzel kedvezünk amerikai barátainknak: a szabályzó CSA engedélyezése már folyamatban van. Az európai és angol piacra pedig ATEX és UK CA tanúsítványokkal készülünk.

A célhőmérsékletet helyileg, magán a szabályzón is beállíthatjuk 5 fokos lépésekben, vagy távvezérléssel, 4-20 mA-es jellel, ahol is a 4 mA a 30 °C-nak, a 20 mA pedig a 180 °C-nak felel meg. Megszakító gondoskodik róla, hogy a szabályzó mindenkor a CSA és az ATEX által előírt biztonságos tartományban üzemeljen. Ha bármilyen okból kilépnénk ebből a zónából, a hőkapcsoló megszakítja a fűtést, és újraindítja azt, 50 °C alapbeállítással. 

A nyomásszabályzó rugalmasan, sokféleképpen beépíthető, és mind a 110 voltos, 60 Hz-es, mind a 220 voltos, 50 Hz-es hálózatra kötve működik. Ha az áramellátás nem megbízható, a szabályzót akkor is védi a meghibásodáskor egy lassú kioldású biztosíték.

Ha Ön is a gázanalitika területén dolgozik, kérdése van az XSH-410 funkcióiról, vagy többet szeretne megtudni erről az újdonságról, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk!

Videós bemutató (angol nyelvű):

(Bevezetés híre: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=239&y=home)

,

Állandó nyomás: hogyan tartsuk stabilan a kilépő oldalt?

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 9. rész

A Pressure Tech mérnöke mutatja be a decaying inlet ("lecsengő nyomás") jelenséget.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat során számos, a nyomáshatárolókkal kapcsolatos fogalommal ismerkedhettünk meg. A legfontosabb dimenziók meghatározásán túl láttunk már példát arra, hogyan változhat nemkívánt módon az alvíz oldali nyomás, ha az üzemeltetés során pl. szennyező kerül a szelepbe. Más esetben is tapasztalhatjuk azonban a kilépő nyomás növekedését, melyet megfelelő kiválasztással ellensúlyozhatunk. Esett már szó a kiegyensúlyozott szelepekről, most következzen egy, a gyakorlatban sűrűn előforduló alkalmazási példa:

Mi a „decaying inlet” (lecsengő nyomás) effektus?

Mi a „decaying inlet” (lecsengő nyomás) effektus?

Amennyiben az Ön alkalmazásában fontos, hogy a kilépési nyomás állandó értéket tartson, fontos a csökkenő belépés hatásának megértés, és a megoldás lehetőségeinek ismerete. Ha a nyomásszabályzót olyan forrás után építjük be, melynek nyomása folyamatosan csökken – mint például egy gázpalack – akkor tapasztalhatjuk, hogy a kilépési nyomás a felvíz oldali nyomás csökkenésével arányosan nő.

A szabályzót egy adott belépő-kilépő nyomáspárra állítjuk be, ekkor a rá ható erők egyensúlyban vannak. Ez az egyensúly borul fel a felvíz oldali nyomás csökkenésével. Az erőegyensúly helyreállásához ekkor a kilépési nyomás növekedésére van szükség, hogy a szelep újra egyensúlyba kerüljön.

Ezt a „libikóka-hatást” több megoldással csökkenthetjük, mint például a kiegyensúlyozott szelep használata, vagy egy kétlépcsős nyomáscsökkentés bevezetése.

Ha az Ön rendszerében is problémát okoz a „decaying inlet” hatás, keressen minket megoldási javaslatokért!

,

Creep: az alvíz oldalra „bekúszó” nyomás

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 8. rész

A creep (kúszás) elkerülése nem csak a megfelelő méretezésen múlik: az üzemeltetési körülmények is fontosak.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

Még egy megfelelően méretezett és kiválasztott nyomásszabályzó életciklusa alatt is felléphetnek bizonyos problémák. Egy ilyen elem első és legfontosabb célja, hogy stabil kilépő (avagy alvíz oldali) nyomást tartson, egyrészt az üzembiztonság, másrészt az oda beépített komponensek védelmének érdekében.

Az alábbiakban egy jellegzetes, üzemeltetésből adódó hibajelenséget mutatunk be, mely éppen ezt a kulcsfontosságú funkciót érinti.

Mit értünk „kúszás” (creep) alatt?

Mit értünk „kúszás” (creep) alatt?

Egy másik, az iparágban gyakran megjelenő kifejezés a „creep”, vagyis kúszás, melynek megértése szintén elengedhetetlen. Jelentése, hogy a kilépő oldali nyomás lassan növekszik a szabályozó zárt állásában. Ez valamilyen belső szivárgásra utal, és a nyomásszabályzó azonnali javítását teszi szükségessé.

Több faktor is okozhat efféle kúszást, de tapasztalatunk szerint 100 esetből 99-ben az ok valamilyen, felvíz oldalról bejutó szennyeződés. Éppen ezért számos szabályzónkat már eleve beépített szűrővel forgalmazzuk, ha ennek hiányában mindenképpen ajánlott egy külső szűrő beépítése. A szennyezők miatt megsérülhet a szelepülék, vagy a fő szeleptest, ami lehetetlenné teszi a sikeres és teljes zárást. Ha nem teszünk ellene, a kilépési nyomás be fog állni a belépő oldali nyomás szintjére.

A nyomásszabályzó alvíz-oldalára minden esetben ajánlott egy biztonsági nyomáshatároló beépítése. A nyomásszabályzókat tilos elzárószelepként beépíteni!

Amennyiben már a kiválasztás során megosztja velünk a rendszer architektúrájára, a felhasznált közegre, leválasztókra, szűrőkre vonatkozó információkat, segíthetünk elkerülni, hogy olyan üzemi körülmények alakuljanak ki, melyek növelik a creep bekövetkezésének kockázatát.

Ha Ön ilyen jelenséget tapasztal a rendszerében, vagy biztosra akar menni ennek kiküszöbölésében, segítünk Önnek megoldani!

,

Miért fagy le a nyomásszabályzó: a Joule-Thomson hatás

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 7. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.

Az eddigi részekben átteknitettük a kiválasztás és méretezés lépéseit, illetve hogy miért fontos elkerülni a fojtott áramlást. Van azonban még egy fontos effektus, melyet számításba kell vennünk.

Mi az a Joule-Thomson hatás?

Mi az a Joule-Thomson hatás?

Ha egy jégtömbbé fagyott nyomásszabályzóval találkozunk, első kézből láthatjuk a Joule-Thomson hatás fizikai megjelenését. Ez az effektus – vagy más néven Joule-Kelvin hatás – azt a törvényszerűséget írja le, hogy egy szűkületen, esetükben szelepen, átáramló gáz a környezetével való hőcsere híján – azaz hőszigetelt térben – hőmérséklete hogyan változik meg. Minthogy a nyomáshatárolókban a gáz éppen ilyen szűk keresztmetszeten, magán a szelepen áramlik át, ez a hatás igen erőteljesen érvényesül.

Ahogy a gáz ezt követően kitágul, a hőmérséklete vagy növekszik, vagy csökken, a kiindulási hőmérséklettől és nyomástól, valamint a gáz anyagjellemzőjének függvényében. A legtöbb gáz tágulása során lehűl, kivéve a hidrogént és héliumot, melyek éppen hogy felmelegednek. Ugyanez a jelenség játszódik le, mikor például egy dezodor kifújásakor annak doboza egyre hűsebb lesz a kezünkben.

Ahhoz, hogy egy, a berendezésünkön áthaladó közeg hőmérsékletét szabályozni tudjuk, és hogy stabil munkapontot tarthassunk, a Joule-Thomson hatás megértése elengedhetetlen. A nyomás- és hőmérsékletviszonyok beállításával, valamint fűtött szabályozóink alkalmazásával elérhető, hogy a szelepet elhagyó gáz nyomása és hőmérséklete a megengedett értékek között maradjon. Hogy meghatározzuk, hogy a szabályzónak milyen extra alkotóelemekkel kell ehhez rendelkeznie, mindenképpen számításba kell vennünk a Joule-Thomson effektust.

A kép egy, a CO2 expanziója során lehűlt LF540 szabályzót ábrázol. A lehűlés a Joule-Thomson hatás következménye.

A képen egy LF540-es látható, amit CO2 nyomásának csökkentésére használnak. Ahogy a gáz tágul, a szabályzó olyan mértékben hűl le, hogy a környező levegő páratartalma a felületén megfagy. Noha ez a jelenség a felhasználó számára aggasztó lehet, ebben az esetben a szabályzó abszolút hibamentes működött, 500 000 szabályzási ciklust valósítva meg három hét alatt.

Ha segítségre van szüksége a Joule-Thomson hatással kapcsolatban, és hogy hogyan befolyásolja ez az Ön szabályzójának működését, keressen minket bizalommal!

,

Hangsebesség a szelepben: fojtott áramlás

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 6. rész

Fojtott áramlás egy szelepben: CFD szimuláció segítségével modellezve és megjelenítve.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.

Bár volt már szó a méretezésről, Lemar ezalkalommal egy újabb szempontot hoz be, melyet mindenképp ajánlott figyelembe venni, különösen nagy nyomáslépcső esetén.

A sorozat hatodik részében a fojtott áramlás témakörét mutatja be, kifejezetten a nyomásszabályzók méretezésének szempontjából. „Chocked flow”-nak azt nevezzük, mikor a közeg az expanzió, vagy áramlás során a legszűkebb keresztmetszetben eléri a lokális hangsebességet. Noha a jelenség olykor kifejezetten kívánatos, vagy a hasznunkra fordítható, egy szelep esetébenm méretezési problémára utal, és nem jelent sok jót az üzembiztonság tekintetében.

Mi az a fojtott áramlás, és hogyan kerülhető el?

Mi az a fojtott áramlás, és hogyan kerülhető el?

Ha nyomásszabályzót választunk, vagy méretezünk, mindenképpen el kell kerülnünk, hogy fojtott áramlás alakuljon ki benne. Ekkor ugyanis a szabályzó teljesen nyitott állapotban van, és elveszítjük a további kontrollt az áramlási paraméterek felett hiszen ha a szabályzó fojtott üzemállapotban van, a nyomáskülönbség további növekedése nem eredményez magasabb térfogatáramot. Ezért is nagyon fontos, hogy a méretezésnél pontosan ismerjük mind a felvíz-, mind az alvíz-oldali jellemzőket, és azok potenciális változásait.

Ha biztos akar benne lenni, hogy a méretezési, kiválasztási folyamat helyes eredményre vezet, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk!

A kép forrása: Computational study of compressible flow through choke valve

,

Droop: miért esik a kilépő oldali nyomás?

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 5. rész

A Pressure Tech megoldásainak bemutatása a droop elkerülésére.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.

A sorozat korábbi részeiben megismerhettük a nyomáshatárolókkal kapcsolatos alapfogalmakat, segítséget kaptunk a megfelelő szelep kiválasztásához és méretezéshez.

A sorozat ötödik részében az alvíz oldali nyomás nemkívánt változásával, azaz angol szakszóval a „droop”-pal foglalkozik, és felsorakozatt néhány lehetséges megoldást, hogyan tartható a kívánt nyomásérték változó térfogatáramok esetén is.

Mi a „droop” jelenség egy nyomásszabályzó esetében?

Mi a „droop” jelenség egy nyomásszabályzó esetében?

A „droop” elterjedten használt fogalom az iparban, de mit is jelent pontosan, és mi a jelenség magyarázata?

Droopnak azt szokás nevezni, mikor a kilépő oldali nyomás a térfogatáram növekedésével csökken. A legjelentősebb hatással a nyomászszabályozó terhelési mechanizmusa van rá. Mint tudjuk, a terhelő erő a rugó előfeszítésével változtatható, azonban az érzékelőelem és a fő szelep mozgásával a rugó hossza is változik, és így a rugóerő is ingadozik.

Csökkentésére ezért alkalmazhatunk például pneumatikus szabályzót. Itt egy rögzített mennyiségű levegő-térfogat biztosítja az állandó terhelő-erőt, a belső alkatrészek mozgásától függetlenül. Egy másik lehetséges megoldás egy érzékelő-furat kialakítása, mellyel az alvíz oldalon kialakult nyomást az érzékelő-elemhez vezethetjük vissza. Ez gyorsabb választ eredményez, és különösen magas térfogatáramok esetén hasznos.

Ha többet szeretne megtudni a droop jelenségről, és arról, hogy milyen egyedi megoldásokkal tudunk segíteni a csökkentésében, kiküszöbölésében, lépjen kapcsolatba velünk!

,

Nyomásszabályzó méretezése és kiválasztása

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 4. rész

Pressure Tech termékek partnercégünk profspektusából.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért. Az eddigi részekben bemutattuk az alapfogalmakat, az érzékelőelemeket és a szeleptest kiegyensúlyozásának fontosságát. Ennek a résznek a témája a méretezés, és hogy mi alapján válasszunk nyomáshatárolót.

Nyomásszabályozó: méretezés és kiválasztás

  • A nyomásszabályzók méretezéséhez az áramlási tényezőt (Cv, vagy Kv értéket) használjuk. Ez lényegében az adott szabályzó áramlási kapacitását jellemző érték.
  • Négy fő kiindulási adatot kell szem előtt tartanunk:
  1. Belépő, vagy felvíz oldali nyomás
  2. Kilépő, vagy alvíz oldali nyomás
  3. A szabályozni kívánt közeg
  4. Térfogatáram
  • Ezen értékek ismeretében felírhatunk egy egyenletet a szelep Cv értékére. Ezzel kiszámítható a szükséges átömlési- vagy szelepülék méret. Fontos, hogy ezen értékek teljes tartományát ismerjük, hiszen csak így biztosítható, hogy a választott szabályzó megfelel az alkalmazásunkhoz.
  • Az elméletileg szükséges Cv értéket összevetjük a szóba jövő szabályzók áramlási görbéivel. Íme egy példa egy ilyen görbére, és annak három tartományára:
    • Az első a kezdeti nyitási fázis, mely a kapacitás 0 és 10% százaléka között jellemzi a szabályzót. A jelenség hátterében az áll, hogy a rendszerünk statikus állapotból dinamikusba vált.
    • A második tartományt relatíve stabil kilépő nyomás jellemzi, a térfogatáram jelentős növekedése mellett, nagyjából a kapacitás 10 és 80%-os kihasználtsága között. Célunk, hogy a szabályzó ebben a tartományban működjön.
    • Végül elérjük a fojtott áramlás tartományát, 80 és 100%-os kapacitás között.
  • Célunk, hogy olyan szabályzót segítsünk választani, mely az alkalmazás változatos körülményei között a leghatékonyabban tölti be a kívánt funkciót. Ebben segítenek minket a különböző terhelési mechanizmusok, kiegyensúlyozás, anyagválasztás, érzékelő elemek, melyekkel termékeinket az Ön egyedi elvárásaihoz alakíthatjuk.
Példa egy diagramra, mely a méretezést segíti elő.
Diagram forrása: Pressure Tech

Ha többet szeretne megtudni a szabályozók méretezéséről, kiválasztásáról, és hogy milyen egyedi megoldásokkal segíthetünk Önnek, ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!

Kép forrása: Pressure Tech