A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat negyedik részében a következő témával foglalkozik:

Hogyan válasszunk, hogyan méretezzünk egy nyomásszabályozót?

  • A nyomásszabályzók méretezéséhez az áramlási tényezőt (Cv, vagy Kv értéket) használjuk. Ez lényegében az adott szabályzó áramlási kapacitását jellemző érték.
  • Négy fő kiindulási adatot kell szem előtt tartanunk:
  1. Belépő, vagy felvíz oldali nyomás
  2. Kilépő, vagy alvíz oldali nyomás
  3. A szabályozni kívánt közeg
  4. Térfogatáram
  • Ezen értékek ismeretében felírhatunk egy egyenletet a szelep Cv értékére. Ezzel kiszámítható a szükséges átömlési- vagy szelepülék méret. Fontos, hogy ezen értékek teljes tartományát ismerjük, hiszen csak így biztosítható, hogy a választott szabályzó megfelel az alkalmazásunkhoz.
  • Az elméletileg szükséges Cv értéket összevetjük a szóba jövő szabályzók áramlási görbéivel. Íme egy példa egy ilyen görbére, és annak három tartományára:
    • Az első a kezdeti nyitási fázis, mely a kapacitás 0 és 10% százaléka között jellemzi a szabályzót. A jelenség hátterében az áll, hogy a rendszerünk statikus állapotból dinamikusba vált.
    • A második tartományt relatíve stabil kilépő nyomás jellemzi, a térfogatáram jelentős növekedése mellett, nagyjából a kapacitás 10 és 80%-os kihasználtsága között. Célunk, hogy a szabályzó ebben a tartományban működjön.
    • Végül elérjük a fojtott áramlás tartományát, 80 és 100%-os kapacitás között.
  • Célunk, hogy olyan szabályzót segítsünk választani, mely az alkalmazás változatos körülményei között a leghatékonyabban tölti be a kívánt funkciót. Ebben segítenek minket a különböző terhelési mechanizmusok, kiegyensúlyozás, anyagválasztás, érzékelő elemek, melyekkel termékeinket az Ön egyedi elvárásaihoz alakíthatjuk.

Ha többet szeretne megtudni a szabályozók méretezéséről, kiválasztásáról, és hogy milyen egyedi megoldásokkal segíthetünk Önnek, ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat harmadik részében a következő témával foglalkozik:

Mit jelent, ha egy nyomásszabályzó kiegyensúlyozott szeleptesttel rendelkezik, és mikor érdemes ilyen konstrukció mellett dönteni?

  • Ha a szabályzó fő szelepének kialakítása kiegyensúlyozott, akkor a fő szelep tartalmaz egy plusz O-gyűrűs tömítést, mely csökkenti az effektív felületet, melyen a szabályozott közeg nyomása a szeleptestre hat. Ezzel csökkentve a belépő nyomás hatását a kilépő nyomásra. Ennél a típusnál a záróerő nagy részét a főszelep rugója adja.
  • Alacsony áteresztőképességű szabályzóink zömében kiegyensúlyozatlan szeleptesttel készülnek. Ez a kialakítás nagyobb záróerőt tesz lehetővé, így alacsony nyomásoknál tökéletesen tudja zárni a belépő nyomást. Általában egyszerűbbek, kevesebb alkatrészből állnak, gyártásuk kevesebb megmunkálási lépést igényel. Hátrányuk viszont, hogy csökkenő belépő nyomással a kilépő nyomás jelentősen megnövekedhet. A szelepüléket érő nagy erőhatások méretkorlátot jelentenek, a magas belépő nyomásokhoz roppant kemény anyagból kellene kialakítani az üléket, mely tovább csökkentené a zárási stabilitást.
  • A szelep kiegyensúlyozásával csökkentjük az effektív felületet, melyre a belépési nyomás hat, ezáltal csökkentve a terhelést, mely a nyomás megtartásához, és a kilépő nyomás szabályozásához szükséges. Különösen hasznos ez olyankor, mikor a közeg belépő nyomása jelentősen ingadozik, például gázpalackos alkalmazások esetén. Egy, a kilépési oldalra nyitott átvezető furaton keresztül egyensúlyozzuk ki a nyomás ingadozásából származó erőhatásokat. Az üléken ébredő erő csökkentésével lehetőség nyílik nagyobb átömlési keresztmetszetet kialakítani, akár magasabb belépő nyomásnál is. A magasabb Cv értékű szabályzóink alapesetben kiegyensúlyozott szeleppel készülnek. A nagyobb keresztmetszet azonban azt is jelenti, hogy a kisebb térfogatáramokat nehezebb pontosan szabályozni.

Ha többet szeretne megtudni a kiegyensúlyozott szelepekről, szívesen állunk rendelkezésére!

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat második részében a következő témával foglalkozik:

Honnan tudjuk, hogy membrános, vagy dugattyús érzékelőelemmel rendelkező nyomáshatárolót kell választanunk? Ez természetesen az alkalmazástól függ. A Pressure Tech kínálatában mind a dugattyús, mind a membrános kivitelű szelepek megtalálhatóak.

  • Ha az alkalmazás alacsony nyomást kíván meg (esetünkben 35 bar alatt már alacsony kilépési nyomásról beszélünk), akkor – a térfogatáram függvényében – inkább membrános megoldást fogunk javasolni. Az általunk használt membránok anyaga vagy INCONEL X-750, vagy valamilyen elasztomer, amely kompatibilis a szabályozni kívánt közeggel. Nagyobb érzékenységet és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé, mint egy hasonló alkalmazási tartományú dugattyús nyomáshatároló. Kialakításuk általában egyszerűbb, kevesebb alkatrészből állnak.
  • A dugattyús érzékelőelemeket nagynyomású alkalmazásokban használjuk, egészen 1380 barig. Egy érzékelőből, O-gyűrűs tömítésekből, támasztógyűrűkből és az érzékelő tartójából épülnek fel. Az érzékelő átmérőjét változtatva, és azt különböző rugókkal párosítva érhetjük el a kívánt kilépési nyomást.

Ha a választásban segítségre van szüksége, kérjük vegye fel a kapcsolatot velünk, örömmel segítünk!

(Eredeti hír: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=223&y=0000)

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

Ebben a videóban a nyomásszabályozó működéséről lesz szó. A nyomáshatároló szelep fő részei (ezek megegyeznek, akár az alvízi, akár a felvízi nyomást akarunk szabályozni):

A terhelést biztosító elem. Általában nyomó-rugó, melyet a kívánt nyomásérték beállításához előfeszítünk. Ehhez sok szelepen találhatunk kézi kereket, melyet az óramutató járásával egyező irányba tekerve a rugót feszítjük, a rugóerő – így a nyitási nyomás – nő. Más módon is biztosíthatjuk a szükséges terhelést: membrános, membrános és rugós, vagy pneumatikus megoldások léteznek, mindegyik a maga előnyeivel, és hátrányaival, mint a droop elkerülése, vagy az automatizálás lehetővé tétele, vagy egy vezérlő-nyomás bevezetése, ha egy referencia-nyomáshoz szeretnénk tartani.

Az érzékelő-elem általában vagy membrán, vagy egy dugattyú. Feladata, hogy a nyomást „érzékelje”, akár al- akár felvíz oldalon, és ez biztosítja a kapcsolatot a közeg és a terhelést adó mechanizmus között. Az érzékelő elemre hat mind a beállított terhelés, mind pedig a belépő- vagy kilépő nyomás.

A szabályozó-elem egy szelep és egy ülék kombinációja. Célja, hogy az átáramlási keresztmetszet csökkentésével magasabb szintről egy alacsonyra vigye le a közeg nyomásást.

Bármilyen kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésére!:

(Eredeti hír: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=221&y=0000)