Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 7. rész
A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.
Az eddigi részekben átteknitettük a kiválasztás és méretezés lépéseit, illetve hogy miért fontos elkerülni a fojtott áramlást. Van azonban még egy fontos effektus, melyet számításba kell vennünk.
Mi az a Joule-Thomson hatás?
Mi az a Joule-Thomson hatás?
Ha egy jégtömbbé fagyott nyomásszabályzóval találkozunk, első kézből láthatjuk a Joule-Thomson hatás fizikai megjelenését. Ez az effektus – vagy más néven Joule-Kelvin hatás – azt a törvényszerűséget írja le, hogy egy szűkületen, esetükben szelepen, átáramló gáz a környezetével való hőcsere híján – azaz hőszigetelt térben – hőmérséklete hogyan változik meg. Minthogy a nyomáshatárolókban a gáz éppen ilyen szűk keresztmetszeten, magán a szelepen áramlik át, ez a hatás igen erőteljesen érvényesül.
Ahogy a gáz ezt követően kitágul, a hőmérséklete vagy növekszik, vagy csökken, a kiindulási hőmérséklettől és nyomástól, valamint a gáz anyagjellemzőjének függvényében. A legtöbb gáz tágulása során lehűl, kivéve a hidrogént és héliumot, melyek éppen hogy felmelegednek. Ugyanez a jelenség játszódik le, mikor például egy dezodor kifújásakor annak doboza egyre hűsebb lesz a kezünkben.
Ahhoz, hogy egy, a berendezésünkön áthaladó közeg hőmérsékletét szabályozni tudjuk, és hogy stabil munkapontot tarthassunk, a Joule-Thomson hatás megértése elengedhetetlen. A nyomás- és hőmérsékletviszonyok beállításával, valamint fűtött szabályozóink alkalmazásával elérhető, hogy a szelepet elhagyó gáz nyomása és hőmérséklete a megengedett értékek között maradjon. Hogy meghatározzuk, hogy a szabályzónak milyen extra alkotóelemekkel kell ehhez rendelkeznie, mindenképpen számításba kell vennünk a Joule-Thomson effektust.
A képen egy LF540-es látható, amit CO2 nyomásának csökkentésére használnak. Ahogy a gáz tágul, a szabályzó olyan mértékben hűl le, hogy a környező levegő páratartalma a felületén megfagy. Noha ez a jelenség a felhasználó számára aggasztó lehet, ebben az esetben a szabályzó abszolút hibamentes működött, 500 000 szabályzási ciklust valósítva meg három hét alatt.
Ha segítségre van szüksége a Joule-Thomson hatással kapcsolatban, és hogy hogyan befolyásolja ez az Ön szabályzójának működését, keressen minket bizalommal!
https://scabex.hu/wp-content/uploads/2024/10/lemar_7_index.png718753Fülöp Csaba/wp-content/uploads/2024/07/scabex-logo-exp-598x160-1.pngFülöp Csaba2024-10-23 07:50:002025-04-27 16:35:12Miért fagy le a nyomásszabályzó: a Joule-Thomson hatás
Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 6. rész
A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.
Bár volt már szó a méretezésről, Lemar ezalkalommal egy újabb szempontot hoz be, melyet mindenképp ajánlott figyelembe venni, különösen nagy nyomáslépcső esetén.
A sorozat hatodik részében a fojtott áramlás témakörét mutatja be, kifejezetten a nyomásszabályzók méretezésének szempontjából. „Chocked flow”-nak azt nevezzük, mikor a közeg az expanzió, vagy áramlás során a legszűkebb keresztmetszetben eléri a lokális hangsebességet. Noha a jelenség olykor kifejezetten kívánatos, vagy a hasznunkra fordítható, egy szelep esetébenm méretezési problémára utal, és nem jelent sok jót az üzembiztonság tekintetében.
Mi az a fojtott áramlás, és hogyan kerülhető el?
Mi az a fojtott áramlás, és hogyan kerülhető el?
Ha nyomásszabályzót választunk, vagy méretezünk, mindenképpen el kell kerülnünk, hogy fojtott áramlás alakuljon ki benne. Ekkor ugyanis a szabályzó teljesen nyitott állapotban van, és elveszítjük a további kontrollt az áramlási paraméterek felett hiszen ha a szabályzó fojtott üzemállapotban van, a nyomáskülönbség további növekedése nem eredményez magasabb térfogatáramot. Ezért is nagyon fontos, hogy a méretezésnél pontosan ismerjük mind a felvíz-, mind az alvíz-oldali jellemzőket, és azok potenciális változásait.
Ha biztos akar benne lenni, hogy a méretezési, kiválasztási folyamat helyes eredményre vezet, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk!
Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 5. rész
A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.
A sorozat ötödik részében az alvíz oldali nyomás nemkívánt változásával, azaz angol szakszóval a „droop”-pal foglalkozik, és felsorakozatt néhány lehetséges megoldást, hogyan tartható a kívánt nyomásérték változó térfogatáramok esetén is.
Mi a „droop” jelenség egy nyomásszabályzó esetében?
Mi a „droop” jelenség egy nyomásszabályzó esetében?
A „droop” elterjedten használt fogalom az iparban, de mit is jelent pontosan, és mi a jelenség magyarázata?
Droopnak azt szokás nevezni, mikor a kilépő oldali nyomás a térfogatáram növekedésével csökken. A legjelentősebb hatással a nyomászszabályozó terhelési mechanizmusa van rá. Mint tudjuk, a terhelő erő a rugó előfeszítésével változtatható, azonban az érzékelőelem és a fő szelep mozgásával a rugó hossza is változik, és így a rugóerő is ingadozik.
Csökkentésére ezért alkalmazhatunk például pneumatikus szabályzót. Itt egy rögzített mennyiségű levegő-térfogat biztosítja az állandó terhelő-erőt, a belső alkatrészek mozgásától függetlenül. Egy másik lehetséges megoldás egy érzékelő-furat kialakítása, mellyel az alvíz oldalon kialakult nyomást az érzékelő-elemhez vezethetjük vissza. Ez gyorsabb választ eredményez, és különösen magas térfogatáramok esetén hasznos.
Ha többet szeretne megtudni a droop jelenségről, és arról, hogy milyen egyedi megoldásokkal tudunk segíteni a csökkentésében, kiküszöbölésében, lépjen kapcsolatba velünk!
https://scabex.hu/wp-content/uploads/2024/10/lemar_5_index.png888989Fülöp Csaba/wp-content/uploads/2024/07/scabex-logo-exp-598x160-1.pngFülöp Csaba2024-10-09 07:50:002025-04-13 13:41:37Droop: miért esik a kilépő oldali nyomás?
Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 4. rész
A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért. Az eddigi részekben bemutattuk az alapfogalmakat, az érzékelőelemeket és a szeleptest kiegyensúlyozásának fontosságát. Ennek a résznek a témája a méretezés, és hogy mi alapján válasszunk nyomáshatárolót.
Nyomásszabályozó: méretezés és kiválasztás
A nyomásszabályzók méretezéséhez az áramlási tényezőt (Cv, vagy Kv értéket) használjuk. Ez lényegében az adott szabályzó áramlási kapacitását jellemző érték.
Négy fő kiindulási adatot kell szem előtt tartanunk:
Belépő, vagy felvíz oldali nyomás
Kilépő, vagy alvíz oldali nyomás
A szabályozni kívánt közeg
Térfogatáram
Ezen értékek ismeretében felírhatunk egy egyenletet a szelep Cv értékére. Ezzel kiszámítható a szükséges átömlési- vagy szelepülék méret. Fontos, hogy ezen értékek teljes tartományát ismerjük, hiszen csak így biztosítható, hogy a választott szabályzó megfelel az alkalmazásunkhoz.
Az elméletileg szükséges Cv értéket összevetjük a szóba jövő szabályzók áramlási görbéivel. Íme egy példa egy ilyen görbére, és annak három tartományára:
Az első a kezdeti nyitási fázis, mely a kapacitás 0 és 10% százaléka között jellemzi a szabályzót. A jelenség hátterében az áll, hogy a rendszerünk statikus állapotból dinamikusba vált.
A második tartományt relatíve stabil kilépő nyomás jellemzi, a térfogatáram jelentős növekedése mellett, nagyjából a kapacitás 10 és 80%-os kihasználtsága között. Célunk, hogy a szabályzó ebben a tartományban működjön.
Végül elérjük a fojtott áramlás tartományát, 80 és 100%-os kapacitás között.
Célunk, hogy olyan szabályzót segítsünk választani, mely az alkalmazás változatos körülményei között a leghatékonyabban tölti be a kívánt funkciót. Ebben segítenek minket a különböző terhelési mechanizmusok, kiegyensúlyozás, anyagválasztás, érzékelő elemek, melyekkel termékeinket az Ön egyedi elvárásaihoz alakíthatjuk.
Ha többet szeretne megtudni a szabályozók méretezéséről, kiválasztásáról, és hogy milyen egyedi megoldásokkal segíthetünk Önnek, ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!
Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 3. rész
A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért. A sorozat harmadik részében arról lesz szó, hogyan befolyásolja egy kiegyensúlyozott szeleptest a nyomáshatároló működését.
Mit jelent, ha egy nyomáshatároló kiegyensúlyozott szeleptesttel rendelkezik, és mikor érdemes ilyen konstrukció mellett dönteni?
Mit jelent, ha egy nyomásszabályzó kiegyensúlyozott szeleptesttel rendelkezik, és mikor érdemes ilyen konstrukció mellett dönteni?
Ha a szabályzó fő szelepének kialakítása kiegyensúlyozott, akkor a fő szelep tartalmaz egy plusz O-gyűrűs tömítést, mely csökkenti az effektív felületet, melyen a szabályozott közeg nyomása a szeleptestre hat. Ezzel csökkentve a belépő nyomás hatását a kilépő nyomásra. Ennél a típusnál a záróerő nagy részét a főszelep rugója adja.
Alacsony áteresztőképességű szabályzóink zömében a szeleptest kiegyensúylozatlan. Ez a kialakítás nagyobb záróerőt tesz lehetővé, így alacsony nyomásoknál tökéletesen tudja zárni a belépő nyomást. Általában egyszerűbbek, kevesebb alkatrészből állnak, gyártásuk kevesebb megmunkálási lépést igényel. Hátrányuk viszont, hogy csökkenő belépő nyomással a kilépő nyomás jelentősen megnövekedhet. A szelepüléket érő nagy erőhatások méretkorlátot jelentenek, a magas belépő nyomásokhoz roppant kemény anyagból kellene kialakítani az üléket, mely tovább csökkentené a zárási stabilitást.
A szelep kiegyensúlyozásával csökkentjük az effektív felületet, melyre a belépési nyomás hat, ezáltal csökkentve a terhelést, mely a nyomás megtartásához, és a kilépő nyomás szabályozásához szükséges. Különösen hasznos ez olyankor, mikor a közeg belépő nyomása jelentősen ingadozik, például gázpalackos alkalmazások esetén. Egy, a kilépési oldalra nyitott átvezető furaton keresztül egyensúlyozzuk ki a nyomás ingadozásából származó erőhatásokat. Az üléken ébredő erő csökkentésével lehetőség nyílik nagyobb átömlési keresztmetszetet kialakítani, akár magasabb belépő nyomásnál is. A magasabb Cv értékű szabályzóink alapesetben kiegyensúlyozott szeleppel készülnek. A nagyobb keresztmetszet azonban azt is jelenti, hogy a kisebb térfogatáramokat nehezebb pontosan szabályozni.
Mióta hidrogén-alkalmazásokhoz készült szabályzókkal is jelen van a piacon, a Pressure Tech-nek gyakran nyílik alkalma a H2 ipar legnagyobb neveivel egyeztetni.
Ebben a négyrészes sorozatban Jordon Cullen, H2 ipari szakértő beszélget Chris Gamesszel, a liverpooli ULEMCo mérnökségi vezetőjével.
Az első részben Chris részletesen beszámol az ULEMCo szerepéről és erőfeszítéseiről, melyekkel olyan, hagyományosan szénhidrogén-alapú alkalmazási területekre kívánnak belépni, mint például a stabilmotorok, a logisztika, vagy az építőipar, demonstrálva, hogy a hidrogén motor itt is élhető alternatíva lehet.
Dual-fuel és emissziócsökkentés
Amint azt a hidrogén-infrastruktúráról szóló bejegyzésünkben áttekintettük, az iparágba áramló beruházások hatására egyre bővebb ellátóhálózat, több HRS és olcsóbb, könnyebb hozzáférhetőség jellemzi a piacot. Ennek egyik eredménye, hogy mind elérhetőbb és kecsegtetőbb opció lesz a hidrogén motor alkalmazása.
Az ULEMCo élen jár ezekben a megoldásokban, igyekszik a jelenleg még szénhidrogének által dominált területeken alternatívát adni a lokális emisszió csökkentésére, vagy akár teljes elhagyására.
A tanulságos beszélgetésből többet is megtudhatunk egyedülálló, „dual-fuel” megoldásukról, melynek során hagyományos motorok Diesel-üzemanyagához kevernek hidrogént, egy fedélzeti gáztartályból.
Egyedi lehetőség ez az ULEMCo aktuális projektjeibe történő bepillantás. Minden érdeklődőnek szívesen ajánljuk!
Pressure Tech termékek hidrogén motorokhoz
A Pressure Tech korán felismerte, hogy a nyomásszabályzók területén szerzett tapasztalatát remekül hasznosíthatja az exponenciálisan fejlődő hidrogén-iparban is. Az ide szánt szelepek igen különleges alkalmazási környezetben működnek:
Magas, akár 750 baros nyomás
A hidrogén okozta ridegedés
ATEX-környezet, biztonság-kritikus alkalmazások
Az alacsony molekulamérettel járó tömítési nehézségek
Ezért mind a kialakításnak, mind a gyártási- és anyagminőségnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy sikerrel bírkózzon meg ezekkel a kihívásokkal. Partnercégünk több évtizedes tervezői és üzemeltetési tapasztalata garancia rá, hogy szabályzóik ezen a területen is megálják a helyüket.
Ha Ön is hidrogén motorok, vagy üzemanyagcellás meghajtások építésében gondolkodik, keressen minket az Ön igényeire szabott szabályzóinkért!
Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 2. rész
Érzékelőelemek a nyomáshatároló szelepekben
A nyomáshatároló szelepek igen változatos alkalmazásokban és közegekben töltenek be gyakran biztonság-kritikus szerepet. Ellen kell állniuk szélsőséges hőmérsékleti viszonyoknak, korrozív közegeknek, és nem utolsó sorban szélsőséges nyomásnak: partnerünk, a Pressure Tech nyomásszabályzói akár 1380 bar-os alkalmazáskora is használhatóak.
A nyomáshatároló fontos eleme az érzékelő, avagy sensing element, ahhoz pedig, hogy tudujk, mi felel meg leginkább a céljainknak, szükség van némi gyakorlatra. Mégis, iparágtól függetlenül megfogalmazható néhány ökölszabály, ami segíthet eldönteni, milyen szelepet érdemes keresnünk.
A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.
A nyomáshatárolókról szól sorozatunk első részében ismertettük a szelepek főbb részegységeit, bevezettük azokat az alapfogalmakat, melyekkel a nyomásszabályzók kategorizálhatóak. A sorozat második részében Lemar abban segít nekünk, hogyan válasszuk ki, milyen érzékelőelem felel meg leginkább az alaklmazásunknak.
Honnan tudjuk, hogy membrános, vagy tolattyús érzékelőelemmel rendelkező nyomáshatárolót kell választanunk?
Ez természetesen az alkalmazástól függ. A Pressure Tech kínálatában mind a tolattyús, mind a membrános kivitelű szelepek megtalálhatóak.
Ha az alkalmazás alacsony nyomást kíván meg (esetünkben 35 bar alatt már alacsony kilépési nyomásról beszélünk), akkor – a térfogatáram függvényében – inkább membrános megoldást fogunk javasolni. Az általunk használt membránok anyaga vagy INCONEL X-750, vagy valamilyen elasztomer, amely kompatibilis a szabályozni kívánt közeggel. Nagyobb érzékenységet és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé, mint egy hasonló alkalmazási tartományú tolattyús nyomáshatároló. Kialakításuk általában egyszerűbb, kevesebb alkatrészből állnak.
A tolattyús érzékelőelemeket nagynyomású alkalmazásokban használjuk, egészen 1380 barig. Egy érzékelőből, O-gyűrűs tömítésekből, támasztógyűrűkből és az érzékelő tartójából épülnek fel. Az érzékelő átmérőjét változtatva, és azt különböző rugókkal párosítva érhetjük el a kívánt kilépési nyomást.
Ha a választásban segítségre van szüksége, kérjük vegye fel a kapcsolatot velünk, örömmel segítünk!
Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 1. rész
Nyomáshatároló szelepekkel az ipar szinte valamennyi területén találkozhatunk, legyen szó akár gáz-analitikáról, üzemanyagcellás rendszerekről, gázhegesztésről vagy olajiparról.
A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.
Ebben a videóban a nyomásszabályozó működéséről, főbb részegységeiről, és a témában használatos alapfogalmakról lesz szó lesz szó. A nyomáshatároló szelep fő részei (ezek megegyeznek, akár az alvízi, akár a felvízi nyomást akarunk szabályozni).
Néhány példa alacsony átáramlású Pressure Tech nyomáshatárolókra.
A nyomáshatároló szelepek fő elemei
A terhelést biztosító elem
Általában nyomó-rugó, melyet a kívánt nyomásérték beállításához előfeszítünk. Ehhez sok szelepen találhatunk kézi kereket, melyet az óramutató járásával egyező irányba tekerve a rugót feszítjük, a rugóerő – így a nyitási nyomás – nő. Más módon is biztosíthatjuk a szükséges terhelést: membrános, membrános és rugós, vagy pneumatikus megoldások léteznek, mindegyik a maga előnyeivel, és hátrányaival, mint a droop elkerülése, vagy az automatizálás lehetővé tétele, vagy egy vezérlő-nyomás bevezetése, ha egy referencia-nyomáshoz szeretnénk tartani.
Az érzékelő-elem
Általában vagy membrán, vagy egy dugattyú (sensing element). Feladata, hogy a nyomást „érzékelje”, akár al- akár felvíz oldalon, és ez biztosítja a kapcsolatot a közeg és a terhelést adó mechanizmus között. Az érzékelő elemre hat mind a beállított terhelés, mind pedig a belépő- vagy kilépő nyomás.
A szabályozó-elem
Egy szelep és egy ülék kombinációja, a nyomáshatároló „lelke”. Célja, hogy az átáramlási keresztmetszet csökkentésével magasabb szintről egy alacsonyra vigye le a közeg nyomásást.
A hidrogén-üzletág már jó ideje szembe kell, hogy nézzen a klasszikus dilemmával, amit ezzel az ősi kérdéssel írnak le: mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás, a H2 infrastruktúra, vagy a kereslet?
Nehéz megindokolni a hidrogén előállításához és a töltőállomásokhoz szükséges befektetéseket, amikor a kereslet, mely kitermelné őket, közel sincs az ehhez szükséges szinten. Másfelől viszont, a végfelhasználók mindaddig ódzkodni fognak a hidrogén-hajtású járművektől, míg nem látják úgy, hogy kellően hatékony hálózat áll rendelkezésre a kiszolgálásukhoz.
Mi az a TEN-T?
A Trans-European Transport Network (TEN-T) egy, az EU-ban kiépítendő közlekedési hálózat vasutak, hajózható csatornák, rövid tengeri- és közutak bevonásával, melyek kikötőket, repülőtereket és vasúti pályaudvarokat kötnének össze Európa-szerte, létrehozva egy könynen elérhető H2 infrastruktúrát.
Halvány fény az alagút végén?
Mostanában láthatóak az első jelei annak, hogy kezdünk elmozdulni annak az elfogadásának irányába, hogy először is infrastruktúrára lesz szükség, hogy az már készen álljon, ha a kormányzati beruházások és kedvező törvényalkotás hatására (mint például az AFIR) valóban elkezd felfutni a hidrogén-alapú gazdasági szektor.
Az AFIR célja, hogy felgyorsítsa és egységesítse mind az elektromos mind a hidrogén töltési módszerek fejlesztését az egész EU-ban. A hidrogén esetében ez azt jelenti, hogy 2030-ig a TEN-T belső hálózata mentén maximum 200 km-ként épülnie kell egy mindenki számára elérhető hidrogén-töltőállomásnak (azaz HRS-nek).
Mivel kevesebb, mint 6 évünk maradt, hogy AFIR kulcsfontosságú célját elérjük, mindannyiunkra fontos feladat vár.
A kirakós legfontosabb darabja
Safety first
A fő kérdés egy dinamikusan növekvő hidrogén töltési-infrastruktúra létrehozásában a biztonság.
Hogy a tankolás folyamata biztonságos legyen, a nagy nyomáson tárolt hidrogén gázt szigorúan ellenőrzött és felügyelt körülmények között lehet csak a jármű tartályaiba engedni. Ez a felügyelet a nyomás lépcsőzetes növelésével valósul meg, amikor is a HRS-ben tárolt hidrogén magas nyomását először csökkentjük (akár egészen 20 barig), majd fokozatosan növeljük 350, vagy akár 700 barra, a jármű tárolórendszertől függően.
SAE J2601
Hogy a nyomás-felügyeleti rendszer – a magas tárolási nyomás csökkentése, majd újfent lassú növelése – működhessen, nyomásszabályozókra van szükség. Ezen szabályozóknak ráadásul távvezérelhetőnek kell lenniük, hogy a fokozatos nyomásnöveléssel biztonságosan, és a vonatkozó szabványnak (SAE J2601) megfelelően töltsék fel a járműveket.
Mit tartalmaz a SAE J2601?
Ez a szabvány hivatott leírni a könnyű-gépjárművek hidrogén töltésének folyamatait és protokollját. Olyasmiket határoz meg, mint a tüzelőanyag-hőmérséklet, legmagasabb megengedett térfogatáram, a nyomásnövelés meredeksége, vagy épp a végnyomás.
Ennek a szabványnak a fontosságát nem lehet elégszer aláhúzni. Ilyen nyomásszinteken – különösen 700 barnál – létfontosságú, hogy a HRS minden alkatrészének tervezésekor a lehető legnagyobb odafigyeléssel és gondossággal járjunk el.
Nyomásszabályzók
A hidrogén-töltés egy dinamikus folyamat, ehhez jönnek még ráadásul a hidrogén gáz egyedi tulajdonságai. Éppen ezért az itt használt szabályzóknak különleges követelményeknek kell eleget tenniük, így garantálható a hatékony, biztonságos és megbízható működés a töltés során.
Az anyagválasztás az alapja egy megbízható és biztonságos eszköz tervezésének. A belső és külső anyagokat úgy kell megválasztani, hogy kompatibilisek legyenek a hidrogénnel, ellenálljanak az u.n. hidrogén ridegségnek. Ezen felül a töltés során jelentkező extrém magas nyomásokat, és széles skálán változó hőmérsékleti viszonyokat (-40 és 80 °C között) is jól kell viseljék.
Az optimális működéshez a szabályzónak magas áramlási sebességet kell biztosítania, akár 120 g/s is, hogy a töltés hatékony és gyors lehessen.
Ezekre a kihívásokra válaszul alkotta meg a Pressure Tech az RF1034 szabályzóját, amely máris rendkívül népszerű a hidrogén-ökoszisztéma úttörői között, akik a H2 infrastruktúra kiépítésén munkálkodnak.
RF1034
A megoldás?
Az RF1034 a Pressure Tech által tervezett és gyártott dugattyús vezérlésű nyomásszabályzó, melyet teljesen a hidrogén-ipar követelményeire szabtunk:
Kiegyensúlyozott szeleptest a pontos nyomásszabályzásért
Cv 0.5 vagy 1, a SAE J2601-nek megfelelő a töltési időért
1034 baros maximális nyomásra méretezve, így a 350 és 700 baros működési tartományokat könnyedén kiszolgálja
Kiváló anyagminőség (egyebek mellett rozsdamentes acél ház) gondoskodik a tartósan megbízható teljesítményről
Az iparági szabványoknak (például ISO 19880-3) való megfelelése miatt kompatibilis akár új, akár már meglévő HRS-ekkel.
Pneumatikus és elektronikus vezérlési lehetőségek teszik rugalmasan alkalmazhatóvá, és biztosítják, hogy a nyomásnövelés a szabványban leírtak szerint működjön
Összefoglalás
Az AFIR-hez hasonló kezdeményezések láttán a piaci szereplők, ahogyan partnerünk, a Pressure Tech is, megerősített bizalommal fektetnek időt és anyagi erőforrást olyan termékek fejlesztésébe, melyek közelebb hozzák a TEN-T kiépítését, és általában a hidrogén-ökoszisztémát.
Partnereinkkel az elérhető és gazdaságos H2 infrastruktúra irányába haladunk, az RF1034 szabályzóhoz hasonló eszközök felhasználásával egy fenntartható, a hidrogén formájában tiszta energiára épülő jövő felé haladunk elkötelezetten.
