,

Fűtött szabályzó minden közegre

Miért és hol alkalmazunk fűtött szabályzókat?

A fűtött szabályzók a ’80-as évek elején jelentek meg. Felépítésüket tekintve egy komplett szabályzót és egy központi elhelyezkedésű fűtőelemet tartalmaznak, melyet eleve úgy alakítanak ki, hogy ellensúlyozzon számos, a gőz-állapotú alkalmazásoknál jelentkező nemkívánt jelenséget. Ez az alapvető kialakítás máig érvényes, és sok gyártónál megtalálható, akik árérzékeny, alacsony követelményszintű alkalmazásokhoz kínálnak fűtött szabályzót. 

A fűtött szabályzók alkalmasak folyékony szénhidrogének párologtatására is. Ez különösen hasznosnak bizonyult azokban az időkben, mikor a folyékony minták injektor-szelepei (azaz LSV – flash párologtató) a korabeli kromatográfokon nem bírták a magas nyomásokat, vagy nem voltak olyan megbízhatóak, mint manapság. Ahogy a fűtött szabályzó elemek teret nyertek ezen a piacon, és elkezdték őket szélesebb körben alkalmazni  minták kezelésére, úgy váltak lassan általános megoldássá egyre több gőz- és folyadék alkalmazáshoz, mint például kriogén berendezések, vagy LNG töltés. Erről a térhódításról kapták köznyelvi nevüket: párologtató szabályzók.

Kihívások és desing

Ahogy a berendések egyre komplexebbek lettek, úgy jöttek a problémák a minták párologtatásával: megbízhatatlan mérések, megégett, vagy eltömődő szelepek, mind a hibás használat, vagy rossz beállítások miatt. Mára már tudjuk, hogy az egyszerű kialakítások csak nagyon korlátozottan használhatóak folyékony szénhidrogénekkel. Ez a felismerés vezetett el a flash párologtatók innovatív újragondolásához  (különösen, ami az LNG-s alkalmazásokat illeti), és a kromatográfokon használt LSV-t fejlődéséhez. Itt érdemes megjegyezni, hogy a flash párologtatók egy adott mennyiségű (microliter nagyságrendű) folyadékot fecskendeznek be egy állandó térfogatú, temperált térrészbe. Az így létrejövő azonnali, homogén párolgás roppant pontos mérési eredményekhez vezet, ezt a kialakítást azonban csak igen költségesen lehet megvalósítani. 

A folyamatos áramlást elpárologtató szabályzókkal szemben, noha a működésük éppen ellentétes a fentebb leírtakkal, az elvárás egy idő után ugyanaz a pontosság volt, mint a flash-párologtatónál: ez persze jobbára csak elvárás maradt, és gyakran inkább egyfajta frakcionál-szabályzóként üzemeltek. 

Èppen ezért ez a rövid értekezés azt a célt tűzi ki, hogy a fókuszt újra a folyamatos áramlásos, fűtött szabályzó alapkialakításainak megértésére irányítsuk, és bemutassunk néhány új fejlesztést, folyadék közeg alkalmazásokra. 

Az alábbi illusztráció azt hivatott bemutatni, mi történik egy folyadékmintán, ahogy áthalad egy általánosan elterjedt fűtött szabályozó fűtőelemén. Ez a hatás még hangsúlyosabban van jelen olyan mintáknál, ahol a forrás széles hőmérséklet tartományban megy végbe (tipikusan C1-töl C4+-ig). Ilyen körülmények között bármilyen egyensúlyi kilépő nyomás, áramlás, vagy hőmérséklet elérése és megtartása komoly kihívás. 

A forrás különböző fázisai
A kép forrása: ASaP nl

Gőz közegek

A temperálást egy központi fűtőelem biztosítja a szeleptestben. Úgy helyezik el, hogy a kívánt hőátadás útja a házon felfelé, radiális irányban valósuljon meg. 

A gőz állapotú minta a bemenet felől egy temperált kamra felé áramlik, a fűtőelem körül haladva, ezzel biztosítva, hogy végig a harmatpontja fölött marad, elejét véve a pára- vagy csepp kicsapódásának. Ahogy a vezérlő szelep csökkenti a nyomást, a felső testben Joule-Thompson hatás alakul ki. 

A fűtőelem hőmérsékletét folyamatosan szabályozni kell, hogy ezt a hatást ellensúlyozza, ugyanakkor a teljes szabályzóban harmatpont fölött tartsa a mintát, normál áramlási feltételek mellett. A szükséges hőmennyiséget befolyásolják az adott alkalmazásra jellemző nyomásviszonyok, az áramlási- és környezeti körülmények.

A minta a membrán körül áramlik a kilépő csatlakozás felé, végig a fűtött kamra közelében, a lehűlést elkerülendő. Bizonyos idő után beáll egy általános egyensúlyi állapot, melyet üzembe helyezés után optimalizálhatunk. 

Egyes alkalmazások esetén, ha a nyomáskülönbség jelentős, a nyomáscsökkentés során jelentkező J/T hatás olyan jelentős lehet, hogy egyszerűen nem lehet eléggé felfűteni a szabályzót, hogy a jégképződést elkerüljük. Ez a minta kondenzációjához vezet, a kilépési oldalon folyadék fázis jelenhet meg, és mechanikus hibákat, gázszivárgást okozhat. Ezek a problémák egy fűtőelemmel nem kezelhetőek, ilyenkor lehet szükség flash-párologtatókra, többlépcsős nyomáscsökkentésre, vagy kettős-fűtésű szabályzóra, adott térfogatáram mellett.

Egyszeres (balra) és kettős (jobbra) fűtésű fűtött szabályzó.
Egyszeres (balra) és kettős (jobbra) fűtésű nyomászszabályozó. Forrás: Pressure Tech UK

Folyadék közegek

A folyadékokat az alkalmazás során forráspont alatt és a hőforrástól távol kell tartani, mely más megközelítést tesz szükségessé.

A következő kialakítás poliamidból készült, belépő csonkja sokkal kevésbé vezeti a hőt (0,12 W/mk) mint például a SS316 (16,3 W/mk).

Ez a poliamid szigetelés védi a folyadékmintát a belépéstől az elpárologtatón át egészen a sugár legkisebb keresztmetszetéig (vena contracta) ahol a legnagyobb a nyomásesés és az áramlás a legfrakcionáltabb. Megfelelő szigetelést biztosítva elérhető, hogy a minta ezt a pontot szuperkritikus állapotban érje el, így fázisátmenet folyadék és gáz között pillantszerű lesz, nem jelennek meg vegyes fázisok. 

A furat nagyságának, és a Cv érték helyes megválasztásával a szabályzó testre szabható az egyes alkalmazásokra, illetve készleteink segítségével könnyen átszerelhető.

A kilépés felé eltolt fűtés a hőteljesítményének jelentős részét a nyomáscsökkentés zónája után adja le. A tömör spirál hüvelybe helyezett fűtőpatron nagy felülete biztosítja a hatékony hőátadást a kiáramló minta felé Ezzel a spirális betétel a az elektromos teljesítménysűrűség 11,4%-kal, 4,93 W/cm2-re emelkedik egy 100W-os fűtésnél.

Fűtött szabályzó metszeti ábrája
A kép forrása: Pressure Tech UK

Tipikus alkalmazási környezetük a finomítók, NGL, cseppfolyós propán, bután és etilén művek, illetve a kriogenika.

Összegzés

Az analitikai berendezések mindig komoly befektetést jelentenek, de csak akkor szolgáltatnak valid eredményeket, ha reprezentatív mintákat kapnak mind a kalibráció, mind a normál üzemmenet során. Ha fűtött szabályzókat folyadék közegre alkalmazunk, létfontosságú felmérni, megjelenhet-e frakcionáció, párolgás vagy kondenzáció a mintában, és ezen hibák összessége hogy hathat az eredményekre. 

Ilyen esetekben a legdrágább mérőrendszert is túszul ejtheti egy egyszerű fűtött szabályzó. A területen felgyülemlett tudás, párosítva a korszerű megmunkálási technológiákkal lehetővé teszi azokat a kialakításokat, amik sokkal alkalmasabbak folyékony szénhidrogén-alkalmazások kiszolgálására, miközben a termék csomagolás és integrálás szempontjából mit sem változott.

A cikk eredeti verziója: https://www.pressure-tech.com/files/39/Pressure%20Tech_Vaporising%20Regulators%20for%20Hydrocarbon%20Service.pdf
A borítókép forrása: ASaP NL

,

Állandó nyomás: hogyan tartsuk stabilan a kilépő oldalt?

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 9. rész

A Pressure Tech mérnöke mutatja be a decaying inlet ("lecsengő nyomás") jelenséget.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat során számos, a nyomáshatárolókkal kapcsolatos fogalommal ismerkedhettünk meg. A legfontosabb dimenziók meghatározásán túl láttunk már példát arra, hogyan változhat nemkívánt módon az alvíz oldali nyomás, ha az üzemeltetés során pl. szennyező kerül a szelepbe. Más esetben is tapasztalhatjuk azonban a kilépő nyomás növekedését, melyet megfelelő kiválasztással ellensúlyozhatunk. Esett már szó a kiegyensúlyozott szelepekről, most következzen egy, a gyakorlatban sűrűn előforduló alkalmazási példa:

Mi a „decaying inlet” (lecsengő nyomás) effektus?

Mi a „decaying inlet” (lecsengő nyomás) effektus?

Amennyiben az Ön alkalmazásában fontos, hogy a kilépési nyomás állandó értéket tartson, fontos a csökkenő belépés hatásának megértés, és a megoldás lehetőségeinek ismerete. Ha a nyomásszabályzót olyan forrás után építjük be, melynek nyomása folyamatosan csökken – mint például egy gázpalack – akkor tapasztalhatjuk, hogy a kilépési nyomás a felvíz oldali nyomás csökkenésével arányosan nő.

A szabályzót egy adott belépő-kilépő nyomáspárra állítjuk be, ekkor a rá ható erők egyensúlyban vannak. Ez az egyensúly borul fel a felvíz oldali nyomás csökkenésével. Az erőegyensúly helyreállásához ekkor a kilépési nyomás növekedésére van szükség, hogy a szelep újra egyensúlyba kerüljön.

Ezt a „libikóka-hatást” több megoldással csökkenthetjük, mint például a kiegyensúlyozott szelep használata, vagy egy kétlépcsős nyomáscsökkentés bevezetése.

Ha az Ön rendszerében is problémát okoz a „decaying inlet” hatás, keressen minket megoldási javaslatokért!

,

Creep: az alvíz oldalra „bekúszó” nyomás

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 8. rész

A creep (kúszás) elkerülése nem csak a megfelelő méretezésen múlik: az üzemeltetési körülmények is fontosak.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

Még egy megfelelően méretezett és kiválasztott nyomásszabályzó életciklusa alatt is felléphetnek bizonyos problémák. Egy ilyen elem első és legfontosabb célja, hogy stabil kilépő (avagy alvíz oldali) nyomást tartson, egyrészt az üzembiztonság, másrészt az oda beépített komponensek védelmének érdekében.

Az alábbiakban egy jellegzetes, üzemeltetésből adódó hibajelenséget mutatunk be, mely éppen ezt a kulcsfontosságú funkciót érinti.

Mit értünk „kúszás” (creep) alatt?

Mit értünk „kúszás” (creep) alatt?

Egy másik, az iparágban gyakran megjelenő kifejezés a „creep”, vagyis kúszás, melynek megértése szintén elengedhetetlen. Jelentése, hogy a kilépő oldali nyomás lassan növekszik a szabályozó zárt állásában. Ez valamilyen belső szivárgásra utal, és a nyomásszabályzó azonnali javítását teszi szükségessé.

Több faktor is okozhat efféle kúszást, de tapasztalatunk szerint 100 esetből 99-ben az ok valamilyen, felvíz oldalról bejutó szennyeződés. Éppen ezért számos szabályzónkat már eleve beépített szűrővel forgalmazzuk, ha ennek hiányában mindenképpen ajánlott egy külső szűrő beépítése. A szennyezők miatt megsérülhet a szelepülék, vagy a fő szeleptest, ami lehetetlenné teszi a sikeres és teljes zárást. Ha nem teszünk ellene, a kilépési nyomás be fog állni a belépő oldali nyomás szintjére.

A nyomásszabályzó alvíz-oldalára minden esetben ajánlott egy biztonsági nyomáshatároló beépítése. A nyomásszabályzókat tilos elzárószelepként beépíteni!

Amennyiben már a kiválasztás során megosztja velünk a rendszer architektúrájára, a felhasznált közegre, leválasztókra, szűrőkre vonatkozó információkat, segíthetünk elkerülni, hogy olyan üzemi körülmények alakuljanak ki, melyek növelik a creep bekövetkezésének kockázatát.

Ha Ön ilyen jelenséget tapasztal a rendszerében, vagy biztosra akar menni ennek kiküszöbölésében, segítünk Önnek megoldani!

,

Miért fagy le a nyomásszabályzó: a Joule-Thomson hatás

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 7. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.

Az eddigi részekben átteknitettük a kiválasztás és méretezés lépéseit, illetve hogy miért fontos elkerülni a fojtott áramlást. Van azonban még egy fontos effektus, melyet számításba kell vennünk.

Mi az a Joule-Thomson hatás?

Mi az a Joule-Thomson hatás?

Ha egy jégtömbbé fagyott nyomásszabályzóval találkozunk, első kézből láthatjuk a Joule-Thomson hatás fizikai megjelenését. Ez az effektus – vagy más néven Joule-Kelvin hatás – azt a törvényszerűséget írja le, hogy egy szűkületen, esetükben szelepen, átáramló gáz a környezetével való hőcsere híján – azaz hőszigetelt térben – hőmérséklete hogyan változik meg. Minthogy a nyomáshatárolókban a gáz éppen ilyen szűk keresztmetszeten, magán a szelepen áramlik át, ez a hatás igen erőteljesen érvényesül.

Ahogy a gáz ezt követően kitágul, a hőmérséklete vagy növekszik, vagy csökken, a kiindulási hőmérséklettől és nyomástól, valamint a gáz anyagjellemzőjének függvényében. A legtöbb gáz tágulása során lehűl, kivéve a hidrogént és héliumot, melyek éppen hogy felmelegednek. Ugyanez a jelenség játszódik le, mikor például egy dezodor kifújásakor annak doboza egyre hűsebb lesz a kezünkben.

Ahhoz, hogy egy, a berendezésünkön áthaladó közeg hőmérsékletét szabályozni tudjuk, és hogy stabil munkapontot tarthassunk, a Joule-Thomson hatás megértése elengedhetetlen. A nyomás- és hőmérsékletviszonyok beállításával, valamint fűtött szabályozóink alkalmazásával elérhető, hogy a szelepet elhagyó gáz nyomása és hőmérséklete a megengedett értékek között maradjon. Hogy meghatározzuk, hogy a szabályzónak milyen extra alkotóelemekkel kell ehhez rendelkeznie, mindenképpen számításba kell vennünk a Joule-Thomson effektust.

A kép egy, a CO2 expanziója során lehűlt LF540 szabályzót ábrázol. A lehűlés a Joule-Thomson hatás következménye.

A képen egy LF540-es látható, amit CO2 nyomásának csökkentésére használnak. Ahogy a gáz tágul, a szabályzó olyan mértékben hűl le, hogy a környező levegő páratartalma a felületén megfagy. Noha ez a jelenség a felhasználó számára aggasztó lehet, ebben az esetben a szabályzó abszolút hibamentes működött, 500 000 szabályzási ciklust valósítva meg három hét alatt.

Ha segítségre van szüksége a Joule-Thomson hatással kapcsolatban, és hogy hogyan befolyásolja ez az Ön szabályzójának működését, keressen minket bizalommal!

,

Hangsebesség a szelepben: fojtott áramlás

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 6. rész

Fojtott áramlás egy szelepben: CFD szimuláció segítségével modellezve és megjelenítve.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.

Bár volt már szó a méretezésről, Lemar ezalkalommal egy újabb szempontot hoz be, melyet mindenképp ajánlott figyelembe venni, különösen nagy nyomáslépcső esetén.

A sorozat hatodik részében a fojtott áramlás témakörét mutatja be, kifejezetten a nyomásszabályzók méretezésének szempontjából. „Chocked flow”-nak azt nevezzük, mikor a közeg az expanzió, vagy áramlás során a legszűkebb keresztmetszetben eléri a lokális hangsebességet. Noha a jelenség olykor kifejezetten kívánatos, vagy a hasznunkra fordítható, egy szelep esetébenm méretezési problémára utal, és nem jelent sok jót az üzembiztonság tekintetében.

Mi az a fojtott áramlás, és hogyan kerülhető el?

Mi az a fojtott áramlás, és hogyan kerülhető el?

Ha nyomásszabályzót választunk, vagy méretezünk, mindenképpen el kell kerülnünk, hogy fojtott áramlás alakuljon ki benne. Ekkor ugyanis a szabályzó teljesen nyitott állapotban van, és elveszítjük a további kontrollt az áramlási paraméterek felett hiszen ha a szabályzó fojtott üzemállapotban van, a nyomáskülönbség további növekedése nem eredményez magasabb térfogatáramot. Ezért is nagyon fontos, hogy a méretezésnél pontosan ismerjük mind a felvíz-, mind az alvíz-oldali jellemzőket, és azok potenciális változásait.

Ha biztos akar benne lenni, hogy a méretezési, kiválasztási folyamat helyes eredményre vezet, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk!

A kép forrása: Computational study of compressible flow through choke valve

,

Droop: miért esik a kilépő oldali nyomás?

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 5. rész

A Pressure Tech megoldásainak bemutatása a droop elkerülésére.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.

A sorozat korábbi részeiben megismerhettük a nyomáshatárolókkal kapcsolatos alapfogalmakat, segítséget kaptunk a megfelelő szelep kiválasztásához és méretezéshez.

A sorozat ötödik részében az alvíz oldali nyomás nemkívánt változásával, azaz angol szakszóval a „droop”-pal foglalkozik, és felsorakozatt néhány lehetséges megoldást, hogyan tartható a kívánt nyomásérték változó térfogatáramok esetén is.

Mi a „droop” jelenség egy nyomásszabályzó esetében?

Mi a „droop” jelenség egy nyomásszabályzó esetében?

A „droop” elterjedten használt fogalom az iparban, de mit is jelent pontosan, és mi a jelenség magyarázata?

Droopnak azt szokás nevezni, mikor a kilépő oldali nyomás a térfogatáram növekedésével csökken. A legjelentősebb hatással a nyomászszabályozó terhelési mechanizmusa van rá. Mint tudjuk, a terhelő erő a rugó előfeszítésével változtatható, azonban az érzékelőelem és a fő szelep mozgásával a rugó hossza is változik, és így a rugóerő is ingadozik.

Csökkentésére ezért alkalmazhatunk például pneumatikus szabályzót. Itt egy rögzített mennyiségű levegő-térfogat biztosítja az állandó terhelő-erőt, a belső alkatrészek mozgásától függetlenül. Egy másik lehetséges megoldás egy érzékelő-furat kialakítása, mellyel az alvíz oldalon kialakult nyomást az érzékelő-elemhez vezethetjük vissza. Ez gyorsabb választ eredményez, és különösen magas térfogatáramok esetén hasznos.

Ha többet szeretne megtudni a droop jelenségről, és arról, hogy milyen egyedi megoldásokkal tudunk segíteni a csökkentésében, kiküszöbölésében, lépjen kapcsolatba velünk!

,

Nyomásszabályzó méretezése és kiválasztása

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 4. rész

Pressure Tech termékek partnercégünk profspektusából.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért. Az eddigi részekben bemutattuk az alapfogalmakat, az érzékelőelemeket és a szeleptest kiegyensúlyozásának fontosságát. Ennek a résznek a témája a méretezés, és hogy mi alapján válasszunk nyomáshatárolót.

Nyomásszabályozó: méretezés és kiválasztás

  • A nyomásszabályzók méretezéséhez az áramlási tényezőt (Cv, vagy Kv értéket) használjuk. Ez lényegében az adott szabályzó áramlási kapacitását jellemző érték.
  • Négy fő kiindulási adatot kell szem előtt tartanunk:
  1. Belépő, vagy felvíz oldali nyomás
  2. Kilépő, vagy alvíz oldali nyomás
  3. A szabályozni kívánt közeg
  4. Térfogatáram
  • Ezen értékek ismeretében felírhatunk egy egyenletet a szelep Cv értékére. Ezzel kiszámítható a szükséges átömlési- vagy szelepülék méret. Fontos, hogy ezen értékek teljes tartományát ismerjük, hiszen csak így biztosítható, hogy a választott szabályzó megfelel az alkalmazásunkhoz.
  • Az elméletileg szükséges Cv értéket összevetjük a szóba jövő szabályzók áramlási görbéivel. Íme egy példa egy ilyen görbére, és annak három tartományára:
    • Az első a kezdeti nyitási fázis, mely a kapacitás 0 és 10% százaléka között jellemzi a szabályzót. A jelenség hátterében az áll, hogy a rendszerünk statikus állapotból dinamikusba vált.
    • A második tartományt relatíve stabil kilépő nyomás jellemzi, a térfogatáram jelentős növekedése mellett, nagyjából a kapacitás 10 és 80%-os kihasználtsága között. Célunk, hogy a szabályzó ebben a tartományban működjön.
    • Végül elérjük a fojtott áramlás tartományát, 80 és 100%-os kapacitás között.
  • Célunk, hogy olyan szabályzót segítsünk választani, mely az alkalmazás változatos körülményei között a leghatékonyabban tölti be a kívánt funkciót. Ebben segítenek minket a különböző terhelési mechanizmusok, kiegyensúlyozás, anyagválasztás, érzékelő elemek, melyekkel termékeinket az Ön egyedi elvárásaihoz alakíthatjuk.
Példa egy diagramra, mely a méretezést segíti elő.
Diagram forrása: Pressure Tech

Ha többet szeretne megtudni a szabályozók méretezéséről, kiválasztásáról, és hogy milyen egyedi megoldásokkal segíthetünk Önnek, ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!

Kép forrása: Pressure Tech

,

Kiegensúlyozott szeleptest: előnyök és alkalmazási példák

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 3. rész

Egy szeleptest bemutatása a Pressure Tech egy nyomásszabályzójából.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért. A sorozat harmadik részében arról lesz szó, hogyan befolyásolja egy kiegyensúlyozott szeleptest a nyomáshatároló működését.

Mit jelent, ha egy nyomáshatároló kiegyensúlyozott szeleptesttel rendelkezik, és mikor érdemes ilyen konstrukció mellett dönteni?

Mit jelent, ha egy nyomásszabályzó kiegyensúlyozott szeleptesttel rendelkezik, és mikor érdemes ilyen konstrukció mellett dönteni?

  • Ha a szabályzó fő szelepének kialakítása kiegyensúlyozott, akkor a fő szelep tartalmaz egy plusz O-gyűrűs tömítést, mely csökkenti az effektív felületet, melyen a szabályozott közeg nyomása a szeleptestre hat. Ezzel csökkentve a belépő nyomás hatását a kilépő nyomásra. Ennél a típusnál a záróerő nagy részét a főszelep rugója adja.
  • Alacsony áteresztőképességű szabályzóink zömében a szeleptest kiegyensúylozatlan. Ez a kialakítás nagyobb záróerőt tesz lehetővé, így alacsony nyomásoknál tökéletesen tudja zárni a belépő nyomást. Általában egyszerűbbek, kevesebb alkatrészből állnak, gyártásuk kevesebb megmunkálási lépést igényel. Hátrányuk viszont, hogy csökkenő belépő nyomással a kilépő nyomás jelentősen megnövekedhet. A szelepüléket érő nagy erőhatások méretkorlátot jelentenek, a magas belépő nyomásokhoz roppant kemény anyagból kellene kialakítani az üléket, mely tovább csökkentené a zárási stabilitást.
  • A szelep kiegyensúlyozásával csökkentjük az effektív felületet, melyre a belépési nyomás hat, ezáltal csökkentve a terhelést, mely a nyomás megtartásához, és a kilépő nyomás szabályozásához szükséges. Különösen hasznos ez olyankor, mikor a közeg belépő nyomása jelentősen ingadozik, például gázpalackos alkalmazások esetén. Egy, a kilépési oldalra nyitott átvezető furaton keresztül egyensúlyozzuk ki a nyomás ingadozásából származó erőhatásokat. Az üléken ébredő erő csökkentésével lehetőség nyílik nagyobb átömlési keresztmetszetet kialakítani, akár magasabb belépő nyomásnál is. A magasabb Cv értékű szabályzóink alapesetben kiegyensúlyozott szeleppel készülnek. A nagyobb keresztmetszet azonban azt is jelenti, hogy a kisebb térfogatáramokat nehezebb pontosan szabályozni.

Ha többet szeretne megtudni a kiegyensúlyozott szelepekről, szívesen állunk rendelkezésére!

,

Szénhidrogének kiváltása: stabilmotoroktól a H2 Dieselig

Pressure Tech Találkozók: ULEMCo (1. rész)

Az ULEMco hidrogén motor által hajtott kukásautója.

Hidrogén motor: Diesel egységek kiváltása

Mióta hidrogén-alkalmazásokhoz készült szabályzókkal is jelen van a piacon, a Pressure Tech-nek gyakran nyílik alkalma a H2 ipar legnagyobb neveivel egyeztetni.

Ebben a négyrészes sorozatban Jordon Cullen, H2 ipari szakértő beszélget Chris Gamesszel, a liverpooli ULEMCo mérnökségi vezetőjével.

Az első részben Chris részletesen beszámol az ULEMCo szerepéről és erőfeszítéseiről, melyekkel olyan, hagyományosan szénhidrogén-alapú alkalmazási területekre kívánnak belépni, mint például a stabilmotorok, a logisztika, vagy az építőipar, demonstrálva, hogy a hidrogén motor itt is élhető alternatíva lehet.

Dual-fuel és emissziócsökkentés

Amint azt a hidrogén-infrastruktúráról szóló bejegyzésünkben áttekintettük, az iparágba áramló beruházások hatására egyre bővebb ellátóhálózat, több HRS és olcsóbb, könnyebb hozzáférhetőség jellemzi a piacot. Ennek egyik eredménye, hogy mind elérhetőbb és kecsegtetőbb opció lesz a hidrogén motor alkalmazása.

Az ULEMCo élen jár ezekben a megoldásokban, igyekszik a jelenleg még szénhidrogének által dominált területeken alternatívát adni a lokális emisszió csökkentésére, vagy akár teljes elhagyására.

A tanulságos beszélgetésből többet is megtudhatunk egyedülálló, „dual-fuel” megoldásukról, melynek során hagyományos motorok Diesel-üzemanyagához kevernek hidrogént, egy fedélzeti gáztartályból.

Egyedi lehetőség ez az ULEMCo aktuális projektjeibe történő bepillantás. Minden érdeklődőnek szívesen ajánljuk!

Pressure Tech termékek hidrogén motorokhoz

A Pressure Tech korán felismerte, hogy a nyomásszabályzók területén szerzett tapasztalatát remekül hasznosíthatja az exponenciálisan fejlődő hidrogén-iparban is. Az ide szánt szelepek igen különleges alkalmazási környezetben működnek:

  • Magas, akár 750 baros nyomás
  • A hidrogén okozta ridegedés
  • ATEX-környezet, biztonság-kritikus alkalmazások
  • Az alacsony molekulamérettel járó tömítési nehézségek

Ezért mind a kialakításnak, mind a gyártási- és anyagminőségnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy sikerrel bírkózzon meg ezekkel a kihívásokkal. Partnercégünk több évtizedes tervezői és üzemeltetési tapasztalata garancia rá, hogy szabályzóik ezen a területen is megálják a helyüket.

Ha Ön is hidrogén motorok, vagy üzemanyagcellás meghajtások építésében gondolkodik, keressen minket az Ön igényeire szabott szabályzóinkért!

(Eredeti hír: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=227&y=0000)
Kép forrása: ULEMCo

,

Tolattyús, vagy membrános? Választási segédlet

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 2. rész

A Pressure Tech membrános érzékelőelemének bemutatása.

Érzékelőelemek a nyomáshatároló szelepekben

A nyomáshatároló szelepek igen változatos alkalmazásokban és közegekben töltenek be gyakran biztonság-kritikus szerepet. Ellen kell állniuk szélsőséges hőmérsékleti viszonyoknak, korrozív közegeknek, és nem utolsó sorban szélsőséges nyomásnak: partnerünk, a Pressure Tech nyomásszabályzói akár 1380 bar-os alkalmazáskora is használhatóak.

A nyomáshatároló fontos eleme az érzékelő, avagy sensing element, ahhoz pedig, hogy tudujk, mi felel meg leginkább a céljainknak, szükség van némi gyakorlatra. Mégis, iparágtól függetlenül megfogalmazható néhány ökölszabály, ami segíthet eldönteni, milyen szelepet érdemes keresnünk.

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért.

A nyomáshatárolókról szól sorozatunk első részében ismertettük a szelepek főbb részegységeit, bevezettük azokat az alapfogalmakat, melyekkel a nyomásszabályzók kategorizálhatóak. A sorozat második részében Lemar abban segít nekünk, hogyan válasszuk ki, milyen érzékelőelem felel meg leginkább az alaklmazásunknak.

Honnan tudjuk, hogy membrános, vagy tolattyús érzékelőelemmel rendelkező nyomáshatárolót kell választanunk?

Ez természetesen az alkalmazástól függ. A Pressure Tech kínálatában mind a tolattyús, mind a membrános kivitelű szelepek megtalálhatóak.

  • Ha az alkalmazás alacsony nyomást kíván meg (esetünkben 35 bar alatt már alacsony kilépési nyomásról beszélünk), akkor – a térfogatáram függvényében – inkább membrános megoldást fogunk javasolni. Az általunk használt membránok anyaga vagy INCONEL X-750, vagy valamilyen elasztomer, amely kompatibilis a szabályozni kívánt közeggel. Nagyobb érzékenységet és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé, mint egy hasonló alkalmazási tartományú tolattyús nyomáshatároló. Kialakításuk általában egyszerűbb, kevesebb alkatrészből állnak.
  • A tolattyús érzékelőelemeket nagynyomású alkalmazásokban használjuk, egészen 1380 barig. Egy érzékelőből, O-gyűrűs tömítésekből, támasztógyűrűkből és az érzékelő tartójából épülnek fel. Az érzékelő átmérőjét változtatva, és azt különböző rugókkal párosítva érhetjük el a kívánt kilépési nyomást.

Ha a választásban segítségre van szüksége, kérjük vegye fel a kapcsolatot velünk, örömmel segítünk!

(Eredeti hír: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=223&y=0000)