,

Pressure Tech Évzáró Hírlevél 2024

Steve Yorke-Robinson köszöntője

“Még évekkel ezelőtt ajánlottak nekem egy menedzsmentről szóló könyvet, a “Traction”-t, Gino Wickman tollából, és ennek egy fejezete azt magyarázza, hogy milyen fontos a terveinket rövid- és hosszútávú célokra bontani, illetve kiemelt prioritással kezelni azokat, amiket ő csak “Sarokköveknek” (“Rocks”) nevez. A könyv szellemiségét jól bemutató mondásainak egyike: A támogatás nélküli vízió csak illúzió. Ezt a filozófiát a Pressure Technél magunkénak érezzük, és igyekeztünk az elmúlt évben eszerint dolgozni. 

Az elmúlt hónapokban “Sarokköveink” az amerikai és indiai piacok megerősítése voltak, melyek élére két új Business Development Manager került. Üdvözöljük a fedélzeten Shanmuga Sundaramot és Wade Brandont! Nagy potenciált és lehetőséget látunk ezeken a piacokon.

Sikerült bővítenünk a termékportfóliónkat a hidrogénmeghajtású járművek piacán, legyenek azok akár üzemanyagcellás, akár belsőégésű változatok. Az október végi, hamburgi Hydrogen Technology Kiállításon be is mutattuk a teljes palettát: híreink között megtalálhatóak az ott bemutatott termékek. 

A csapat hihetetlen munkát végzett a piaci helyzetünk, vevői kapcsolataink és lefedettségünk megerősítésében és bővítésében, és sokat tettünk azért, hogy a piac minden szereplője értesüljön új fejlesztéseinkről. A legjobb, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa! Ahogy készülünk a jövő évi, 25 éves évfordulónkra, új termékeket vezetünk be a piacra még az év vége előtt. 

Reméljük Önök is alig várják már a közös munkát velünk a következő évben, és együtt érhetjük el közös “Sarokköveinket” az előttünk álló hónapokban!

Megkeresésüket jövőre is tisztelettel várjuk!

Ha az Ön rendszerében is problémát okoz a „decaying inlet” hatás, keressen minket megoldási javaslatokért!

(Eredeti hír: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=232&y=0000)

,

Állandó nyomás: hogyan tartsuk stabilan a kilépő oldalt?

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 9. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat kilencedik, egyben utolsó részében a következő témával foglalkozik:

Mi a „decaying inlet” (lecsengő nyomás) effektus?

Amennyiben az Ön alkalmazásában fontos, hogy a kilépési nyomás állandó értéket tartson, fontos a csökkenő belépés hatásának megértés, és a megoldás lehetőségeinek ismerete. Ha a nyomásszabályzót olyan forrás után építjük be, melynek nyomása folyamatosan csökken – mint például egy gázpalack – akkor tapasztalhatjuk, hogy a kilépési nyomás a felvíz oldali nyomás csökkenésével arányosan nő.

A szabályzót egy adott belépő-kilépő nyomáspárra állítjuk be, ekkor a rá ható erők egyensúlyban vannak. Ez az egyensúly borul fel a felvíz oldali nyomás csökkenésével. Az erőegyensúly helyreállásához ekkor a kilépési nyomás növekedésére van szükség, hogy a szelep újra egyensúlyba kerüljön.

Ezt a „libikóka-hatást” több megoldással csökkenthetjük, mint például a kiegyensúlyozott szelep használata, vagy egy kétlépcsős nyomáscsökkentés bevezetése.

Ha az Ön rendszerében is problémát okoz a „decaying inlet” hatás, keressen minket megoldási javaslatokért!

,

Creep: az alvíz oldalra „bekúszó” nyomás

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 8. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat nyolcadik részében a következő témával foglalkozik:

Mit értünk „kúszás” (creep) alatt?

Egy másik, az iparágban gyakran megjelenő kifejezés a „creep”, vagyis kúszás, melynek megértése szintén elengedhetetlen. Jelentése, hogy a kilépő oldali nyomás lassan növekszik a szabályozó zárt állásában. Ez valamilyen belső szivárgásra utal, és a nyomásszabályzó azonnali javítását teszi szükségessé.

Több faktor is okozhat efféle kúszást, de 100 esetből 99-ben az ok valamilyen, felvíz oldalról bejutó szennyeződés. Éppen ezért számos szabályzónkat már eleve beépített szűrővel forgalmazzuk, ha ennek hiányában mindenképpen ajánlott egy külső szűrő beépítése. A szennyezők miatt megsérülhet a szelepülék, vagy a fő szeleptest, ami lehetetlenné teszi a sikeres és teljes zárást. Ha nem teszünk ellene, a kilépési nyomás be fog állni a belépő oldali nyomás szintjére.

A nyomásszabályzó alvíz-oldalára minden esetben ajánlott egy biztonsági nyomáshatároló beépítése. A nyomásszabályzókat tilos elzárószelepként beépíteni!

Ha Ön ilyen jelenséget tapasztal a rendszerében, segítünk Önnek megoldani!

,

Miért fagy le a nyomásszabályzó: a Joule-Thomson hatás

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 7. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat hetedik részében a következő témával foglalkozik:

Mi az a Joule-Thomson hatás?

Ha egy jégtömbbé fagyott nyomásszabályzóval találkozunk, első kézből láthatjuk a Joule-Thomson hatás fizikai megjelenését. Ez az effektus – vagy más néven Joule-Kelvin hatás – azt a törvényszerűséget írja le, hogy egy szűkületen, esetükben szelepen, átáramló gáz a környezetével való hőcsere híján – azaz hőszigetelt térben – hőmérséklete hogyan változik meg. Minthogy a nyomáshatárolókban a gáz éppen ilyen szűk keresztmetszeten, magán a szelepen áramlik át, ez a hatás igen erőteljesen érvényesül.

Ahogy a gáz ezt követően kitágul, a hőmérséklete vagy növekszik, vagy csökken, a kiindulási hőmérséklettől és nyomástól, valamint a gáz anyagjellemzőjének függvényében. A legtöbb gáz tágulása során lehűl, kivéve a hidrogént és héliumot, melyek éppen hogy felmelegednek. Ugyanez a jelenség játszódik le, mikor például egy dezodor kifújásakor annak doboza egyre hűsebb lesz a kezünkben.

Ahhoz, hogy egy, a berendezésünkön áthaladó közeg hőmérsékletét szabályozni tudjuk, és hogy stabil munkapontot tarthassunk, a Joule-Thomson hatás megértése elengedhetetlen. A nyomás- és hőmérsékletviszonyok beállításával, valamint fűtött szabályozóink alkalmazásával elérhető, hogy a szelepet elhagyó gáz nyomása és hőmérséklete a megengedett értékek között maradjon. Hogy meghatározzuk, hogy a szabályzónak milyen extra alkotóelemekkel kell ehhez rendelkeznie, mindenképpen számításba kell vennünk a Joule-Thomson effektust.

A kép egy, a CO2 expanziója során lehűlt LF540 szabályzót ábrázol.

A képen egy LF540-es látható, amit CO2 nyomásának csökkentésére használnak. Ahogy a gáz tágul, a szabályzó olyan mértékben hűl le, hogy a környező levegő páratartalma a felületén megfagy. Noha ez a jelenség a felhasználó számára aggasztó lehet, ebben az esetben a szabályzó abszolút hibamentes működött, 500 000 szabályzási ciklust valósítva meg három hét alatt.

Ha segítségre van szüksége a Joule-Thomson hatással kapcsolatban, és hogy hogyan befolyásolja ez az Ön szabályzójának működését, keressen minket bizalommal!

,

Hangsebesség a szelepben: fojtott áramlás

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 6. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat hatodik részében a következő témával foglalkozik:

Mi az a fojtott áramlás, és hogyan kerülhető el?

Ha nyomásszabályzót választunk, vagy méretezünk, mindenképpen el kell kerülnünk, hogy fojtott áramlás alakuljon ki benne. Ekkor ugyanis a szabályzó teljesen nyitott állapotban van, és elveszítjük a további kontrollt az áramlási paraméterek felett hiszen ha a szabályzó fojtott üzemállapotban van, a nyomáskülönbség további növekedése nem eredményez magasabb térfogatáramot. Ezért is nagyon fontos, hogy a méretezésnél pontosan ismerjük mind a felvíz-, mind az alvíz-oldali jellemzőket, és azok potenciális változásait.

Ha biztos akar benne lenni, hogy a méretezési, kiválasztási folyamat helyes eredményre vezet, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk!

,

Droop: miért esik a kilépő oldali nyomás?

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 5. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat ötödik részében a következő témával foglalkozik:

Mi a „droop” jelenség egy nyomásszabályzó esetében?

A „droop” elterjedten használt fogalom az iparban, de mit is jelent pontosan, és mi a jelenség magyarázata?

Droopnak azt szokás nevezni, mikor a kilépő oldali nyomás a térfogatáram növekedésével csökken. A legjelentősebb hatással a nyomászszabályozó terhelési mechanizmusa van rá. Mint tudjuk, a terhelő erő a rugó előfeszítésével változtatható, azonban az érzékelőelem és a fő szelep mozgásával a rugó hossza is változik, és így a rugóerő is ingadozik. A droop csökkentésére ezért alkalmazhatunk például pneumatikus szabályzót. Itt egy rögzített mennyiségű levegő-térfogat biztosítja az állandó terhelő-erőt, a belső alkatrészek mozgásától függetlenül. Egy másik lehetséges megoldás egy érzékelő-furat kialakítása, mellyel az alvíz oldalon kialakult nyomást az érzékelő-elemhez vezethetjük vissza. Ez gyorsabb választ eredményez, és különösen magas térfogatáramok esetén hasznos.

Ha többet szeretne megtudni a droop jelenségről, és arról, hogy milyen egyedi megoldásokkal tudunk segíteni a csökkentésében, kiküszöbölésében, lépjen kapcsolatba velünk!

,

Nyomásszabályzó méretezése és kiválasztása

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 4. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat negyedik részében a következő témával foglalkozik:

Hogyan válasszunk, hogyan méretezzünk egy nyomásszabályozót?

  • A nyomásszabályzók méretezéséhez az áramlási tényezőt (Cv, vagy Kv értéket) használjuk. Ez lényegében az adott szabályzó áramlási kapacitását jellemző érték.
  • Négy fő kiindulási adatot kell szem előtt tartanunk:
  1. Belépő, vagy felvíz oldali nyomás
  2. Kilépő, vagy alvíz oldali nyomás
  3. A szabályozni kívánt közeg
  4. Térfogatáram
  • Ezen értékek ismeretében felírhatunk egy egyenletet a szelep Cv értékére. Ezzel kiszámítható a szükséges átömlési- vagy szelepülék méret. Fontos, hogy ezen értékek teljes tartományát ismerjük, hiszen csak így biztosítható, hogy a választott szabályzó megfelel az alkalmazásunkhoz.
  • Az elméletileg szükséges Cv értéket összevetjük a szóba jövő szabályzók áramlási görbéivel. Íme egy példa egy ilyen görbére, és annak három tartományára:
    • Az első a kezdeti nyitási fázis, mely a kapacitás 0 és 10% százaléka között jellemzi a szabályzót. A jelenség hátterében az áll, hogy a rendszerünk statikus állapotból dinamikusba vált.
    • A második tartományt relatíve stabil kilépő nyomás jellemzi, a térfogatáram jelentős növekedése mellett, nagyjából a kapacitás 10 és 80%-os kihasználtsága között. Célunk, hogy a szabályzó ebben a tartományban működjön.
    • Végül elérjük a fojtott áramlás tartományát, 80 és 100%-os kapacitás között.
  • Célunk, hogy olyan szabályzót segítsünk választani, mely az alkalmazás változatos körülményei között a leghatékonyabban tölti be a kívánt funkciót. Ebben segítenek minket a különböző terhelési mechanizmusok, kiegyensúlyozás, anyagválasztás, érzékelő elemek, melyekkel termékeinket az Ön egyedi elvárásaihoz alakíthatjuk.

Ha többet szeretne megtudni a szabályozók méretezéséről, kiválasztásáról, és hogy milyen egyedi megoldásokkal segíthetünk Önnek, ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!

,

Kiegensúlyozott szeleptest: előnyök és alkalmazási példák

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 3. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat harmadik részében a következő témával foglalkozik:

Mit jelent, ha egy nyomásszabályzó kiegyensúlyozott szeleptesttel rendelkezik, és mikor érdemes ilyen konstrukció mellett dönteni?

  • Ha a szabályzó fő szelepének kialakítása kiegyensúlyozott, akkor a fő szelep tartalmaz egy plusz O-gyűrűs tömítést, mely csökkenti az effektív felületet, melyen a szabályozott közeg nyomása a szeleptestre hat. Ezzel csökkentve a belépő nyomás hatását a kilépő nyomásra. Ennél a típusnál a záróerő nagy részét a főszelep rugója adja.
  • Alacsony áteresztőképességű szabályzóink zömében kiegyensúlyozatlan szeleptesttel készülnek. Ez a kialakítás nagyobb záróerőt tesz lehetővé, így alacsony nyomásoknál tökéletesen tudja zárni a belépő nyomást. Általában egyszerűbbek, kevesebb alkatrészből állnak, gyártásuk kevesebb megmunkálási lépést igényel. Hátrányuk viszont, hogy csökkenő belépő nyomással a kilépő nyomás jelentősen megnövekedhet. A szelepüléket érő nagy erőhatások méretkorlátot jelentenek, a magas belépő nyomásokhoz roppant kemény anyagból kellene kialakítani az üléket, mely tovább csökkentené a zárási stabilitást.
  • A szelep kiegyensúlyozásával csökkentjük az effektív felületet, melyre a belépési nyomás hat, ezáltal csökkentve a terhelést, mely a nyomás megtartásához, és a kilépő nyomás szabályozásához szükséges. Különösen hasznos ez olyankor, mikor a közeg belépő nyomása jelentősen ingadozik, például gázpalackos alkalmazások esetén. Egy, a kilépési oldalra nyitott átvezető furaton keresztül egyensúlyozzuk ki a nyomás ingadozásából származó erőhatásokat. Az üléken ébredő erő csökkentésével lehetőség nyílik nagyobb átömlési keresztmetszetet kialakítani, akár magasabb belépő nyomásnál is. A magasabb Cv értékű szabályzóink alapesetben kiegyensúlyozott szeleppel készülnek. A nagyobb keresztmetszet azonban azt is jelenti, hogy a kisebb térfogatáramokat nehezebb pontosan szabályozni.

Ha többet szeretne megtudni a kiegyensúlyozott szelepekről, szívesen állunk rendelkezésére!

,

Dugattyús, vagy membrános? Választási segédlet

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 2. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat második részében a következő témával foglalkozik:

Honnan tudjuk, hogy membrános, vagy dugattyús érzékelőelemmel rendelkező nyomáshatárolót kell választanunk? Ez természetesen az alkalmazástól függ. A Pressure Tech kínálatában mind a dugattyús, mind a membrános kivitelű szelepek megtalálhatóak.

  • Ha az alkalmazás alacsony nyomást kíván meg (esetünkben 35 bar alatt már alacsony kilépési nyomásról beszélünk), akkor – a térfogatáram függvényében – inkább membrános megoldást fogunk javasolni. Az általunk használt membránok anyaga vagy INCONEL X-750, vagy valamilyen elasztomer, amely kompatibilis a szabályozni kívánt közeggel. Nagyobb érzékenységet és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé, mint egy hasonló alkalmazási tartományú dugattyús nyomáshatároló. Kialakításuk általában egyszerűbb, kevesebb alkatrészből állnak.
  • A dugattyús érzékelőelemeket nagynyomású alkalmazásokban használjuk, egészen 1380 barig. Egy érzékelőből, O-gyűrűs tömítésekből, támasztógyűrűkből és az érzékelő tartójából épülnek fel. Az érzékelő átmérőjét változtatva, és azt különböző rugókkal párosítva érhetjük el a kívánt kilépési nyomást.

Ha a választásban segítségre van szüksége, kérjük vegye fel a kapcsolatot velünk, örömmel segítünk!

(Eredeti hír: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=223&y=0000)

,

Nyomáshatároló: alapfogalmak

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 1. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

Ebben a videóban a nyomásszabályozó működéséről lesz szó. A nyomáshatároló szelep fő részei (ezek megegyeznek, akár az alvízi, akár a felvízi nyomást akarunk szabályozni):

A terhelést biztosító elem. Általában nyomó-rugó, melyet a kívánt nyomásérték beállításához előfeszítünk. Ehhez sok szelepen találhatunk kézi kereket, melyet az óramutató járásával egyező irányba tekerve a rugót feszítjük, a rugóerő – így a nyitási nyomás – nő. Más módon is biztosíthatjuk a szükséges terhelést: membrános, membrános és rugós, vagy pneumatikus megoldások léteznek, mindegyik a maga előnyeivel, és hátrányaival, mint a droop elkerülése, vagy az automatizálás lehetővé tétele, vagy egy vezérlő-nyomás bevezetése, ha egy referencia-nyomáshoz szeretnénk tartani.

Az érzékelő-elem általában vagy membrán, vagy egy dugattyú. Feladata, hogy a nyomást „érzékelje”, akár al- akár felvíz oldalon, és ez biztosítja a kapcsolatot a közeg és a terhelést adó mechanizmus között. Az érzékelő elemre hat mind a beállított terhelés, mind pedig a belépő- vagy kilépő nyomás.

A szabályozó-elem egy szelep és egy ülék kombinációja. Célja, hogy az átáramlási keresztmetszet csökkentésével magasabb szintről egy alacsonyra vigye le a közeg nyomásást.

Bármilyen kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésére!:

(Eredeti hír: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=221&y=0000)