,

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 9. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat kilencedik, egyben utolsó részében a következő témával foglalkozik:

Mi a „decaying inlet” (lecsengő nyomás) effektus?

Amennyiben az Ön alkalmazásában fontos, hogy a kilépési nyomás állandó értéket tartson, fontos a csökkenő belépés hatásának megértés, és a megoldás lehetőségeinek ismerete. Ha a nyomásszabályzót olyan forrás után építjük be, melynek nyomása folyamatosan csökken – mint például egy gázpalack – akkor tapasztalhatjuk, hogy a kilépési nyomás a felvíz oldali nyomás csökkenésével arányosan nő.

A szabályzót egy adott belépő-kilépő nyomáspárra állítjuk be, ekkor a rá ható erők egyensúlyban vannak. Ez az egyensúly borul fel a felvíz oldali nyomás csökkenésével. Az erőegyensúly helyreállásához ekkor a kilépési nyomás növekedésére van szükség, hogy a szelep újra egyensúlyba kerüljön.

Ezt a „libikóka-hatást” több megoldással csökkenthetjük, mint például a kiegyensúlyozott szelep használata, vagy egy kétlépcsős nyomáscsökkentés bevezetése.

Ha az Ön rendszerében is problémát okoz a „decaying inlet” hatás, keressen minket megoldási javaslatokért!

,

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 8. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat nyolcadik részében a következő témával foglalkozik:

Mit értünk „kúszás” (creep) alatt?

Egy másik, az iparágban gyakran megjelenő kifejezés a „creep”, vagyis kúszás, melynek megértése szintén elengedhetetlen. Jelentése, hogy a kilépő oldali nyomás lassan növekszik a szabályozó zárt állásában. Ez valamilyen belső szivárgásra utal, és a nyomásszabályzó azonnali javítását teszi szükségessé.

Több faktor is okozhat efféle kúszást, de 100 esetből 99-ben az ok valamilyen, felvíz oldalról bejutó szennyeződés. Éppen ezért számos szabályzónkat már eleve beépített szűrővel forgalmazzuk, ha ennek hiányában mindenképpen ajánlott egy külső szűrő beépítése. A szennyezők miatt megsérülhet a szelepülék, vagy a fő szeleptest, ami lehetetlenné teszi a sikeres és teljes zárást. Ha nem teszünk ellene, a kilépési nyomás be fog állni a belépő oldali nyomás szintjére.

A nyomásszabályzó alvíz-oldalára minden esetben ajánlott egy biztonsági nyomáshatároló beépítése. A nyomásszabályzókat tilos elzárószelepként beépíteni!

Ha Ön ilyen jelenséget tapasztal a rendszerében, segítünk Önnek megoldani!

,

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 7. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat hetedik részében a következő témával foglalkozik:

Mi az a Joule-Thomson hatás?

Ha egy jégtömbbé fagyott nyomásszabályzóval találkozunk, első kézből láthatjuk a Joule-Thomson hatás fizikai megjelenését. Ez az effektus – vagy más néven Joule-Kelvin hatás – azt a törvényszerűséget írja le, hogy egy szűkületen, esetükben szelepen, átáramló gáz a környezetével való hőcsere híján – azaz hőszigetelt térben – hőmérséklete hogyan változik meg. Minthogy a nyomáshatárolókban a gáz éppen ilyen szűk keresztmetszeten, magán a szelepen áramlik át, ez a hatás igen erőteljesen érvényesül.

Ahogy a gáz ezt követően kitágul, a hőmérséklete vagy növekszik, vagy csökken, a kiindulási hőmérséklettől és nyomástól, valamint a gáz anyagjellemzőjének függvényében. A legtöbb gáz tágulása során lehűl, kivéve a hidrogént és héliumot, melyek éppen hogy felmelegednek. Ugyanez a jelenség játszódik le, mikor például egy dezodor kifújásakor annak doboza egyre hűsebb lesz a kezünkben.

Ahhoz, hogy egy, a berendezésünkön áthaladó közeg hőmérsékletét szabályozni tudjuk, és hogy stabil munkapontot tarthassunk, a Joule-Thomson hatás megértése elengedhetetlen. A nyomás- és hőmérsékletviszonyok beállításával, valamint fűtött szabályozóink alkalmazásával elérhető, hogy a szelepet elhagyó gáz nyomása és hőmérséklete a megengedett értékek között maradjon. Hogy meghatározzuk, hogy a szabályzónak milyen extra alkotóelemekkel kell ehhez rendelkeznie, mindenképpen számításba kell vennünk a Joule-Thomson effektust.

A kép egy, a CO2 expanziója során lehűlt LF540 szabályzót ábrázol.

A képen egy LF540-es látható, amit CO2 nyomásának csökkentésére használnak. Ahogy a gáz tágul, a szabályzó olyan mértékben hűl le, hogy a környező levegő páratartalma a felületén megfagy. Noha ez a jelenség a felhasználó számára aggasztó lehet, ebben az esetben a szabályzó abszolút hibamentes működött, 500 000 szabályzási ciklust valósítva meg három hét alatt.

Ha segítségre van szüksége a Joule-Thomson hatással kapcsolatban, és hogy hogyan befolyásolja ez az Ön szabályzójának működését, keressen minket bizalommal!

,

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 6. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat hatodik részében a következő témával foglalkozik:

Mi az a fojtott áramlás, és hogyan kerülhető el?

Ha nyomásszabályzót választunk, vagy méretezünk, mindenképpen el kell kerülnünk, hogy fojtott áramlás alakuljon ki benne. Ekkor ugyanis a szabályzó teljesen nyitott állapotban van, és elveszítjük a további kontrollt az áramlási paraméterek felett hiszen ha a szabályzó fojtott üzemállapotban van, a nyomáskülönbség további növekedése nem eredményez magasabb térfogatáramot. Ezért is nagyon fontos, hogy a méretezésnél pontosan ismerjük mind a felvíz-, mind az alvíz-oldali jellemzőket, és azok potenciális változásait.

Ha biztos akar benne lenni, hogy a méretezési, kiválasztási folyamat helyes eredményre vezet, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk!

,

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 5. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat ötödik részében a következő témával foglalkozik:

Mi a „droop” jelenség egy nyomásszabályzó esetében?

A „droop” elterjedten használt fogalom az iparban, de mit is jelent pontosan, és mi a jelenség magyarázata?

Droopnak azt szokás nevezni, mikor a kilépő oldali nyomás a térfogatáram növekedésével csökken. A legjelentősebb hatással a nyomászszabályozó terhelési mechanizmusa van rá. Mint tudjuk, a terhelő erő a rugó előfeszítésével változtatható, azonban az érzékelőelem és a fő szelep mozgásával a rugó hossza is változik, és így a rugóerő is ingadozik. A droop csökkentésére ezért alkalmazhatunk például pneumatikus szabályzót. Itt egy rögzített mennyiségű levegő-térfogat biztosítja az állandó terhelő-erőt, a belső alkatrészek mozgásától függetlenül. Egy másik lehetséges megoldás egy érzékelő-furat kialakítása, mellyel az alvíz oldalon kialakult nyomást az érzékelő-elemhez vezethetjük vissza. Ez gyorsabb választ eredményez, és különösen magas térfogatáramok esetén hasznos.

Ha többet szeretne megtudni a droop jelenségről, és arról, hogy milyen egyedi megoldásokkal tudunk segíteni a csökkentésében, kiküszöbölésében, lépjen kapcsolatba velünk!

,

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 4. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat negyedik részében a következő témával foglalkozik:

Hogyan válasszunk, hogyan méretezzünk egy nyomásszabályozót?

  • A nyomásszabályzók méretezéséhez az áramlási tényezőt (Cv, vagy Kv értéket) használjuk. Ez lényegében az adott szabályzó áramlási kapacitását jellemző érték.
  • Négy fő kiindulási adatot kell szem előtt tartanunk:
  1. Belépő, vagy felvíz oldali nyomás
  2. Kilépő, vagy alvíz oldali nyomás
  3. A szabályozni kívánt közeg
  4. Térfogatáram
  • Ezen értékek ismeretében felírhatunk egy egyenletet a szelep Cv értékére. Ezzel kiszámítható a szükséges átömlési- vagy szelepülék méret. Fontos, hogy ezen értékek teljes tartományát ismerjük, hiszen csak így biztosítható, hogy a választott szabályzó megfelel az alkalmazásunkhoz.
  • Az elméletileg szükséges Cv értéket összevetjük a szóba jövő szabályzók áramlási görbéivel. Íme egy példa egy ilyen görbére, és annak három tartományára:
    • Az első a kezdeti nyitási fázis, mely a kapacitás 0 és 10% százaléka között jellemzi a szabályzót. A jelenség hátterében az áll, hogy a rendszerünk statikus állapotból dinamikusba vált.
    • A második tartományt relatíve stabil kilépő nyomás jellemzi, a térfogatáram jelentős növekedése mellett, nagyjából a kapacitás 10 és 80%-os kihasználtsága között. Célunk, hogy a szabályzó ebben a tartományban működjön.
    • Végül elérjük a fojtott áramlás tartományát, 80 és 100%-os kapacitás között.
  • Célunk, hogy olyan szabályzót segítsünk választani, mely az alkalmazás változatos körülményei között a leghatékonyabban tölti be a kívánt funkciót. Ebben segítenek minket a különböző terhelési mechanizmusok, kiegyensúlyozás, anyagválasztás, érzékelő elemek, melyekkel termékeinket az Ön egyedi elvárásaihoz alakíthatjuk.

Ha többet szeretne megtudni a szabályozók méretezéséről, kiválasztásáról, és hogy milyen egyedi megoldásokkal segíthetünk Önnek, ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!

,

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 3. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat harmadik részében a következő témával foglalkozik:

Mit jelent, ha egy nyomásszabályzó kiegyensúlyozott szeleptesttel rendelkezik, és mikor érdemes ilyen konstrukció mellett dönteni?

  • Ha a szabályzó fő szelepének kialakítása kiegyensúlyozott, akkor a fő szelep tartalmaz egy plusz O-gyűrűs tömítést, mely csökkenti az effektív felületet, melyen a szabályozott közeg nyomása a szeleptestre hat. Ezzel csökkentve a belépő nyomás hatását a kilépő nyomásra. Ennél a típusnál a záróerő nagy részét a főszelep rugója adja.
  • Alacsony áteresztőképességű szabályzóink zömében kiegyensúlyozatlan szeleptesttel készülnek. Ez a kialakítás nagyobb záróerőt tesz lehetővé, így alacsony nyomásoknál tökéletesen tudja zárni a belépő nyomást. Általában egyszerűbbek, kevesebb alkatrészből állnak, gyártásuk kevesebb megmunkálási lépést igényel. Hátrányuk viszont, hogy csökkenő belépő nyomással a kilépő nyomás jelentősen megnövekedhet. A szelepüléket érő nagy erőhatások méretkorlátot jelentenek, a magas belépő nyomásokhoz roppant kemény anyagból kellene kialakítani az üléket, mely tovább csökkentené a zárási stabilitást.
  • A szelep kiegyensúlyozásával csökkentjük az effektív felületet, melyre a belépési nyomás hat, ezáltal csökkentve a terhelést, mely a nyomás megtartásához, és a kilépő nyomás szabályozásához szükséges. Különösen hasznos ez olyankor, mikor a közeg belépő nyomása jelentősen ingadozik, például gázpalackos alkalmazások esetén. Egy, a kilépési oldalra nyitott átvezető furaton keresztül egyensúlyozzuk ki a nyomás ingadozásából származó erőhatásokat. Az üléken ébredő erő csökkentésével lehetőség nyílik nagyobb átömlési keresztmetszetet kialakítani, akár magasabb belépő nyomásnál is. A magasabb Cv értékű szabályzóink alapesetben kiegyensúlyozott szeleppel készülnek. A nagyobb keresztmetszet azonban azt is jelenti, hogy a kisebb térfogatáramokat nehezebb pontosan szabályozni.

Ha többet szeretne megtudni a kiegyensúlyozott szelepekről, szívesen állunk rendelkezésére!

,

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 2. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

A sorozat második részében a következő témával foglalkozik:

Honnan tudjuk, hogy membrános, vagy dugattyús érzékelőelemmel rendelkező nyomáshatárolót kell választanunk? Ez természetesen az alkalmazástól függ. A Pressure Tech kínálatában mind a dugattyús, mind a membrános kivitelű szelepek megtalálhatóak.

  • Ha az alkalmazás alacsony nyomást kíván meg (esetünkben 35 bar alatt már alacsony kilépési nyomásról beszélünk), akkor – a térfogatáram függvényében – inkább membrános megoldást fogunk javasolni. Az általunk használt membránok anyaga vagy INCONEL X-750, vagy valamilyen elasztomer, amely kompatibilis a szabályozni kívánt közeggel. Nagyobb érzékenységet és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé, mint egy hasonló alkalmazási tartományú dugattyús nyomáshatároló. Kialakításuk általában egyszerűbb, kevesebb alkatrészből állnak.
  • A dugattyús érzékelőelemeket nagynyomású alkalmazásokban használjuk, egészen 1380 barig. Egy érzékelőből, O-gyűrűs tömítésekből, támasztógyűrűkből és az érzékelő tartójából épülnek fel. Az érzékelő átmérőjét változtatva, és azt különböző rugókkal párosítva érhetjük el a kívánt kilépési nyomást.

Ha a választásban segítségre van szüksége, kérjük vegye fel a kapcsolatot velünk, örömmel segítünk!

(Eredeti hír: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=223&y=0000)

,

Lemar Wright videósorozata a nyomáshatárolókról: 1. rész

A Pressure Tech mérnöke, Lemar Wright (angol nyelvű) videósorozatban magyarázza el a nyomásszabályzók működését, tisztán és közérthetően, az egyszerű megértésért:

Ebben a videóban a nyomásszabályozó működéséről lesz szó. A nyomáshatároló szelep fő részei (ezek megegyeznek, akár az alvízi, akár a felvízi nyomást akarunk szabályozni):

A terhelést biztosító elem. Általában nyomó-rugó, melyet a kívánt nyomásérték beállításához előfeszítünk. Ehhez sok szelepen találhatunk kézi kereket, melyet az óramutató járásával egyező irányba tekerve a rugót feszítjük, a rugóerő – így a nyitási nyomás – nő. Más módon is biztosíthatjuk a szükséges terhelést: membrános, membrános és rugós, vagy pneumatikus megoldások léteznek, mindegyik a maga előnyeivel, és hátrányaival, mint a droop elkerülése, vagy az automatizálás lehetővé tétele, vagy egy vezérlő-nyomás bevezetése, ha egy referencia-nyomáshoz szeretnénk tartani.

Az érzékelő-elem általában vagy membrán, vagy egy dugattyú. Feladata, hogy a nyomást „érzékelje”, akár al- akár felvíz oldalon, és ez biztosítja a kapcsolatot a közeg és a terhelést adó mechanizmus között. Az érzékelő elemre hat mind a beállított terhelés, mind pedig a belépő- vagy kilépő nyomás.

A szabályozó-elem egy szelep és egy ülék kombinációja. Célja, hogy az átáramlási keresztmetszet csökkentésével magasabb szintről egy alacsonyra vigye le a közeg nyomásást.

Bármilyen kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésére!:

(Eredeti hír: https://www.pressure-tech.com/?page=news&id=221&y=0000)