A kerozin alternatívái: hidrogén a légiközlekedésben
A hidrogén és a repülés kapcsolatáról sokunknak az iparág korai – és gyakran katasztrofálisan végződő – szárnypróbálgatásai juthatnak eszébe: a zeppelinek a H2 gáz rendkívül kis sűrűségét használták ki felhajtóerő generálására. Ezek a léghajók mára jobbára csak tudománytörténeti érdekességek: a repülők sebessége és biztonságtechnikája zárójelbe tette a fejlődés ezen irányát.
Korábban írtunk már arról, hogy kisebb méretekben, UAV-k, drónok esetében a hidrogénhajtás valós alternatívát kínál az akkumulátorokkal szemben, azonban az iparág fejlesztései egyáltalán nem korlátozódnak erre a mérettartományra: a légi utas- és teherszállítás területén is egyre közelebb kerülünk olyan hajtási rendszerekhez, melyek sikerrel vehetik fel a versenyt a jelenleg használt technológiákkal.
Fejlesztési irányok
A légiközlekedés-ipar régóta célkeresztben van magas károsanyag-kibocsájtása miatt, azonban szerepe a globális értékláncokban és utasszállításban megkerülhetetlen, így a használat csökkentése semmiképpen sem tűnik gyors eredménnyel kecsegtető iránynak. Éppen ezért a fejlesztések fókuszába a tisztább üzemű alternatívák kerültek, mint például a hidrogén, mely mind égéstermékei, mind előállítása révén „zöldebb” technológia a fosszilis üzemanyagoknál.
Ezt a folyamatot felgyorsíthatja a kerozin ellátásának kiszámíthatatlansága, mellyel a világ – kiváltképp Európa – az elmúlt hetekben, hónapokban újra szembenézni kényszerül.
Hidrogén a belsőégésű meghajtásban
A Rolls-Royce az easyJet-tel együttműködve olyan turbinát fejleszt, melynek üzemanyaga 100%-ban hidrogén. Ez a prototípus a Pearl 15 hajtóművön alapul, és földi tesztelések után immár TRL3 szintet ért el, rengeteg fontos új mérési eredménnyel látva el a mérnököket, mind az égés szabályozása, mind a rendszerintegráció területén.
Adam Newman vezetőmérnök így nyilatkozott a kutatásról:
„Ez a program az iparágban egyedülálló rálátást biztosított arra, hogyan integrálható a hidrogén egy modern sugárhajtóműbe. A fokozatos, együttműködésen alapuló tesztelési folyamat során validáltuk az égéstér, az üzemanyag- és szabályzórendszer kialakítását, és bizonyítottuk, hogy a hidrogén használata biztonságos és élhető alternatíva, a tervezési fázistól egészen a használatbavételig és karbantartásig”
Üzemanyagcella: egy működő megoldás felskálázása
A ZeroAvia 600 kW-os üzemanyagcellás hajtása sikeresen tesztek után az FAA engedélyeztetés kapujába ért. Ezzel a teljesítményszinttel már valós konkurenciát jelent a belsőégésű motoros megoldásoknak a légcsavaros gépek kategóriájában.
Az új hajtásrendszerhez egyéb innovációk is társulnak. A Leonardo dönthető rotoros gépe tíz év tesztelés után teljesítette első próbarepülését, az Európai Unió által támogatott Clean Aviation program keretében.
Infrastrukturális kérdések
Természetesen, mint minden alternatív üzemanyag bevezetésekor, a hidrogén esetében is felmerül, hogy hogyan lehet gazdaságosan olyan infrastruktúrát kialakítani, mely ki tudja szolgálni az újonnan megjelenő technológiát, ezzel segítve elterjedését.
Kutatások bizonyítják, hogy ha néhány jelentős európiai reptéren úgynevezett hidrogén-elosztó központot („hydrogen hub”) építenek ki, akkor a költségek töredékéért ugyanazt az eredményt érheti el, mintha minden rendű és rangú reptéren kiépülne az új töltési infrastruktúra.
Partnercégeinkkel (mint a Pressure Tech és a Seetru) együtt mi is elkötelezettek vagyunk a zöld átállás támogatásában, számos megoldásunk van, mely töltőoszlopok kiépítését és biztonságos üzemeltetését teszi lehetővé, akár 1000 bar nyomásig. Rendkívül pontos tömegáram-mérőink segítik a fogyasztás nyomon követesét és szabályozását.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy Önnek is segíthessünk átlépni a hidrogén-korszakba!
